Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

25. ábra. Betlehemesek, Bicske, 1930-as évek. Gelencsér Ferenc reprodukciója. nűleg a nagyváradi református kollégiumban vagy annak vonzási körzetében. 1633 és 1668 közé keltezi a kutatás a kézdiszentléleki betlehemes keletkezését. A nagybányai református diákok számára készült 1667-ben Eszéki István Rytmusokkal való szent beszélgetés című játéka. Az 1684-94 közötti évtizedből származik az ecsegi (Nógrád megye) katolikus betlehemes. A kolozsvári unitárius iskolában 1696-ban és 1700-ban mutattak be magyar nyelvű betlehemes játékot (Kilián 1985, 945). E korai magyar nyelvű betlehemes játékok sorába tartozik a székesfehérvári gimnázium diákjai által 1767-ben Székesfehérváron, majd 1768-ban Győrben előadott játék is, amelynek szövegét a Népszokások Székesfehérváron a XVIII. században című tanulmányoban közöltem. A játék tartalmát 1954-ben így mutatta be Mathia Károly: „A cselekmény a katona engedélykérésével és előkészítő muzdulataival indul. Nyomában lép színre az angyal, hogy elmondja beköszöntőjét. Ezután jönnek be Heródes és a királyok. Kölcsönös üdvözlés után Heródes kétszínű viselkedése indítja el a bonyodalmat. Szörnyű haraggal támad katonáira a királyok távozása után. A megfélemlített katonák hűségükről biztosítják a zsarnokot és elindulnak a vérontás végrehajtására. Most újabb, igazi áhítatot keltő kép következik: a három királyok a házban lévő oltárhoz vagy szentképhez fordulnak, és egyenként hódolnak a kisded Jézus előtt. A hódolat után megjelenik előttük az angyal, hogy a helyes útra irányítsa őket. Ezután kezdődik a pásztorjáték. Ez a rész hangulati elemeiben és stílusában ma is élő karácsonyi játékainkra emlékeztet. Az angyal a betlehemi pusztán pihenő pásztorok-115