Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
férje. Ahol nem volt eladó lány, ott a lucaszék Luca nap és karácsony között készült. Aki az éjféli misén a templomajtóban ráült, az meglátta, hogy kik a falu boszorkányai, mert azok az oltárnak háttal álltak. Pázmándon Csurgó Ferenc nagyapja csinált lucaszéket. Történetét 1964-ben Kresz Mária rögzítette magnetofonszalagra: „Hát az csinált lucaszéket. Pázmándon még senki nem csinált, csak az én nagyapám. Az csinált lucaszéket, de hogy hánba vót, azt nem tudom. Nagyon rígen vót. Az édesanyám még 7-8 éves vót. Aztán mikor elkészült, de azt december 13-án kezte el csinálni, aztán minden este csinálta. De tisztán fábul vót, még a szögek is fa. Aztán tizenhárom féle fa. Szegény anyám mesélte, hogy elment a szőlőbe, aztán hazahozott egy olyan kishordónak a fenekét. Allett a széknek a teteje. Aztán mikor ideért az éjféli mise, akkor ement az éjféli misére. Egy zsebkendőbe vitt mákot, beletette a bundának a zsebgyibe, osztán ement az éjféli misére. Aztán mikor a templomba a pap főmutatta a szentséget, akkor fölát a lucaszékre. Mert azt mondták, hogy akkor akik boszorkányok visszafelé néznek, ki a templomajtón. Nem arra néznek az oltár felé, hanem kifelé. Hát aztán így azon mód vissza is hozta a mákot. De hogy mit látott, senkinek soha meg nem mondta. Hogy aztán látott-e valamit, nem látott-e? De a szegény anyám aszonta, hogy annyi, amennyi nép ott vót a templomba, az mind az ü udvarukba ment. Mind kíváncsi vót, hogy mit látott. De az olyan bátor ember vót ám, hogy olyan bátor nem vót a faluba. Mer azt senki se mert csinálni, csak egyedül ü." (EA.7305.) Pákozdon úgy tudják, hogy aki meg akarta tanulni az ördöngösséget, boszorkányságot, annak 13 nap alatt, Lucától karácsonyig a bal hóna alatt kellett kikelteni a fekete tyúk tojását. Ebből ördög kelt ki, aki azután a kikeltetójének parancsolt. Az ördöngösség elnyeréséhez ez még nem elég. Ugyanakkor lucaszéket is kellett csinálnia, s karácsony éjjelén a keresztúton ráülnie. Akkor jöttek az ördöngösök, ördögök, tüzes vasvillával böködték. Ha ki tudta állni, akkor bevették maguk közé, ha nem, akkor tönkretették. Felesleges volt félnie, mert a lucaszéken ülőknek úgysem árthattak. Pusztaszabolcson a háromlábú lucaszék egyféle fából készült. Ha az éjféli misén ráültek, meglátták a boszorkányokat. Azután kisiettek a templomból, a boszorkányok pedig utánuk, hogy elvegyék tőlük a lucaszéket. A menekülők mákot szórtak, amit a boszorkányoknak fel kellett szedniük, így nem érhették őket utol. Adonyban Sárközi Józsefné beszélt a lucaszékről: „Egy háromlábú széket kell összeállítani 13 nap. Luca napon kell kezdeni, karácsonyestig kell befejezni.Tizenhárom részből volt, minden nap egy darabot kell belőle elkészíteni úgy, hogy karácsony estéjén kell összeállítani. Éjféli misén a fiatalember, aki készítette, a templomajtónál rááll egylábbal a háromlábú székre. Ha a pap az oltár felé fordul, meglátja az ott levő boszorkányokat. Az ott megjelent boszorkányok rámennek. Azért kell az ajtóba állni, hogy ha ott érnék a fiatalembert, rávetnék magukat." (EA.7313.) Szolgaegyházán az éjféli misére vagy a keresztútra vitték a lucaszéket, hogy rajta ülve meglássák róla a boszorkányokat. A keresztúton bottal kört rajzoltak maguk köré, „hogy mindent lássanak". Hazafelé menet mákot szórtak, „hogy dolgot adjanak a rosszlelkeknek." A perkátai kanász a lucaszéken ülve állatalakban látta a boszorkányokat: „Lucaszéket úgy csinálták, karácsony előtt belekapott Bezerédi bácsi, perkáti kanász volt. Ezt anyám meséte. Ez 13 darabbul állt ez a szék, minden nap egyet csinált karácsonyig benne. Karácsony éjjel kész vót a szék, odaüt a templomba a szenteltvíz alá. Azt mondta aztán, ü feléje csúnya állat ment, oroszlán, bika. A korbácsával körülkerítette magát." (IKMNA.65.13.) Sárosdon is úgy tudják, hogy a boszorkányok állatalakban 92
