Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Érd és Ercsi délszláv lakossága a tököliekkel (Pest m.) együtt a rác-horvátok katolikus vallású etnikai csoportját alkotja. (Sarosácz 1973, 370.) Magukat horvátoknak, ritkábban rácoknak tartják, régebben illíreknek vagy illet-éknek mondták. Nevezték őket szerbeknek, sokácoknak, bunyevásóknak is. (Itt jegyezzük meg, hogy a korábbi évszázadokban a rác megjelölés a szerbnél szélesebb értelemben volt használatos, megközelítőleg hasonlóan mint a mai délszláv fogalom.) Az érdi és ercsi délszlávok nem mindig következetes és egységes megjelölése áthatotta a helytörténetírást és a történeti szakmunkákat is. Az itt élő délszlávok ősei valószínűleg tekintélyes részben katolikus horvátok és bosnyákok voltak, akik a melléjük került szerbeket magukba olvasztották. A történelmi Fejér megye délszlávjainak szokásait, hiedemeit több tényező határozta meg. Egy részük ősi szláv eredetű, illetve az óhazából, a Balkánról hozták magukkal. Tekintve, hogy számos etnikai csoport, közösség érkezett, a magukkal hozott anyag sem egységes, hanem sokszínű, eltérő lehetett. Az egyébként szinte követhetetlen vándorlás, mozgás, pusztulás, újjáéledés során nyilván módosultak, újabb rétegekkel bővültek szokásaik, hiedelmeik, hogy azután a megtelepülés helyén, bizonyos idő elteltével a különböző eredetű anyag egységessé ötvöződjön. Természetesen hatott Bizánc és Róma, a keleti és nyugati kereszténység öröksége, éppen úgy, mint az új környezetben a magyarokkal, szlovákokkal, németekkel való együttélés. A szomszédság kölcsönhatást eredményezett. Befolyást gyakorolt a természeti, földrajzi, éghajlati környezet is. Az egységen belül a két etnikai csoport kultúrája számos tekintetben különbözött is egymástól. Az azonos néprajzi csoporton belül az egységes szokás illetve hiedelemanyag kialakulását elősegítette, hogy távol a délszláv államhatártól az itteni települések lakói intenzív kapcsolatban álltak egymással. Ugyanezen okból számos archaikus elemet is megőriztek szokásaik közt. Gyűjtésünk ezideig a szokások és hiedelmek egy szűkebb körére terjedt ki, általában a múlt század végétől a napjainkig tartó időszakot fogja át. írásunkban a történelmi Fejér megye határainál óhatatlanul tovább tekintettünk, elsősorban a Duna mentére, Budapest környékére, esetenként a Kárpát-medence déli részére vagy a Balkánra. Jeles napi szokások és hiedelmek A görögkeleti és a katolikus vallású délszlávok szokásait az alábbiakban együtt ismertetjük, annak ellenére, hogy a valóságban a két felekezet naptári naphoz kötött ünnepei általában nem estek egybe. A görögkeletiek ugyanis nem követték XIII. Gergely pápának a katolikusok és protenstánsok körében elfogadott naptárreformját, hanem megmaradtak a juliáni naptárnál. Ebből következően a szerbek ünnepei 13 nappal későbbre tolódtak, mint a többi keresztény felekezeté. így karácsonyt január 7-8-án (és 9-én) tartják, az újesztendót 14-én köszöntik. Sajátos véletlen, hogy az ugyancsak ünnepinek tartott karácsony előtti nap éppen arra a január 6-ra esik, mely a katolikusoknál vízkereszt ünnepe, s amelyet a kereszténység kezdeti időszakában Jézus születésnapjának tartottak. 586