Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Téged kérünk isten előtt légy szószólónk, Szent Donátus pátrónussal közbenjárónk, Hogy mentse meg szölleinket jégesőtől, Dértől, fagytól, mindenféle rossz veszélytől, Hogy rendelne alkalmatos jó időket, Bő terméssel áldaná meg szölleinket, Tekintse meg ezen összegyűlt seregét, Amely kéri buzgósággal segedelmét. Az ének szövege megjelent a Steiner Fülöp püspök engedélyével kiadott egyik székesfehérvári imakönyvben is (A buzgó búcsújáró hívek által búcsújárás alkalmával használt énekek, imádságok és Utániak foglalatja. Egyházmegyei könyvnyomda, Székesfehérvár, 1900). Sajnos a II. világháború végén a régi és szép Donát kápolnát lebombázták, teljesen eltűnt a föld színéről. Helyén csak egy kőkereszt és egy harang nélküli harangláb áll. Tóth Károly 1930-as években készült szép fényképét őrizzük róla, s a hozzá vezető öreghegyi Donát utca neve emlékeztet egykori kultuszára. A móri borvidéken Csókakő 1772-73-ban épült, majd 1863-66-ban megújított templomának is Szent Donát a titulusa. 3. Szüret, szüreti bál A szüret a kisparaszti gazdaságokban segítséggel végzett társasmunka, az uradalmi szőlőkben bérmunka volt. Velencén a szőlősgazdáknál társasmunkaként zajlott le, ahova a rokonokon, barátokon, szomszédokon kívül az udvarlókat, menyasszonyjelölteket is meghívták. Szüretkor mindenkinek kiosztották a feladatot: a nők és a nagyobb gyerekek voltak a szedők, egy vagy két férfi a puttonyos. A gazda a többi férfival együtt a préselést végezte. A hordókat, kádakat, prést, darálót (zúzó) már előre kimosta, beáztatta, hogy ne csöpögjenek, és ne igyák be a mustot. Darálókádba darálták a puttonyosok által behordott szőlőt, innen a színmustot finakkal (kb. 3 literes, egyfülű faedény) merték ki, fertállal (12 literes, kétfülű faedény) vitték le a pincébe, és tőnkével (fából készült tölcsér) töltötték a hordókba. Több helyen szokásban volt, hogy a puttonyos minden puttony szőlő bevitelekor egy pohár óborral koccintott a daráló, préselő férfiakkal. A férfiak a mustot legfeljebb a cukorfok megállapítása kedvéért kóstolgatták, egyébként meghagyták azt az asszonyok, lányok és a gyerekek szüreti italának. Szüretkor a szőlősgazda még nem töltötte tele a hordókat musttal, 1 hl-es hordónál 10-15 litert kihagyott. Egy hordót kijelöltek, abból töltötték fel a többit forrás után. Forrás idején csákvári cserépből készült lyukacsos kotyogókat tettek a hordók szájára. A kotyogó a gázokat kiengedte a hordóból, a muslicákat, egyéb szennyeződést elzárta a forrásban lévő, zavaros, csípős murcitól. Utóbbit - különösen óbor hiányában - már a férfiak is szívesen kóstolgatták. Préselés után a törkölyt nagy fa-, századunkban már inkább beton kádakba tették és letaposták. Szőlőlevéllel letakarták, majd földet raktak rá, letaposták és sárral betapasztották.Télen ebből főzették a törkölypálinkát. A szüreti ebédet a présháznál fogyasztották el. Elmaradhatatlan volt belőle a gulyásleves, lehetőleg birkahúsból, a mákos, diós, káposztás kalács. 563