Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

105. ábra. Szent Orbán 1816-ban emelt szobra az etyeki Öreghegyen. Lukács László felvétele, 1986. Az Orbán-ének elhangzása után a plébános jó mulatást kíván a híveknek, akik a kápolnát díszítő virágból magukhoz vesznek egy-egy csokrot, majd a Boldogasszony anyánkat énekelve elindulnak a pincék felé. A pincében ezen a délutánon együtt van az egész család, a rokonság, sok helyre vendégeket is hívnak. A kosarakból előkerül az uzsonna, együtt esznek, isznak, mulatnak. 1982. május 23-án mintegy kétszázan jöttek össze a szőlőhegyen, az Orbán napi búcsún. Volt olyan présház is, ahol bográcsban halászlét főztek, harmonikaszóra a présház előtt táncoltak. Az Orbán napi vidám múlatás, nótázás estig tart. Móron az Orbán naphoz legközelebbi hétfő délután tartanak litániát a kecskehegyi Orbán kápolnában. A szőlőmúvelők a szép barokk kápolna előtti hatalmas hársfa alatt állnak a szertartás alatt. A kápolna oltárán Szent Orbán és Medárd képe látható. Or Dánt a móri és a székesfehérvári kádárok is védőszentjükként tisztelték. A móri kádárok szorongással tele várakozással figyelték a szőlőtermésre hatással levőnek tartott napok időjárását. Azt tartották: „Ha megcsordul Vince, megtelik a pince." (január 22.) A fiatal szőlőhajtásokat veszélyeztető májusi fagyosszentekre is nagyon ügyeltek. Ha az utolsó fagyosszent, Orbán napja is fagykár nélkül múlt el, akkor már bíztak az ígérkező termésben, a bőséges megrendelésekben. Az Orbán kápolnában tartott litánián a móri kádárok is részt vettek (Schindele 1978, 25). Móron a volt kapucinus rendház pincéjében egy hordófenék is található Szent Orbán faragott 553