Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

96. ábra. Az adonyi Orbán-kápolna harangja 1813-ból. Lotharingia szőlővidékein a IX. századig Orbán langres-i püspököt (meghalt 450 körül) tartották a szőlőművelők védőszentjüknek. I. (Szent) Orbán pápa szőlőműveléssel kapcsolatos kultusza csak ereklyéinek Elzászba kerülése után alakult ki, s terjedt el a Német-Római Szent Birodalom szőlőműveléssel foglalkozó tartományaiban (Woschek 1971,12). Orbán kápolnát Mór és Adony, a XVIII. században részben németekkel újratelepített Fejér megyei mezővárosok szőlőhegyein is találunk. A móri Orbán kápolna 1794-ben, az adonyi 1811-ben épült. A Móron közkézen forgó kéziratos krónika szerint: „1794-ben P. Hositius kapucinusnak gróf Lamberg Fülöp téglát adott és ebből felépítette a Kecskehegyen lévő Orbán kápolnát". Az építkezés megkezdése előtt a gróf ezt az utasítást adta uradalmának gazdasági hivatala számára: „Mivel a kecskehegyi kis kápona építéséhez szükséges téglát és meszet a kapucinusoknak megígértük, ezért a gazdasági hivatal Pater Hositius hitszónok elismervénye fejében a szükséges téglát és meszet adja ki." (Kállay 1977, 232.) A szőlőhegyi Orbán kápolnák búcsúját minden évben megtartják Móron és Adonyban. Az adonyi egyházközség jegyzőkönyvében olvasható: „Az 1805-ös Canonica Visitatio kapcsán, Miliassin püspök kívánságára a Promontoriumban Szt. Orbán kápolna épült. A szentnek ünnepén ugyanis népes körmenet megy a Szőllő-546