Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Kálmán elbeszélését Baksay Sándor Jáhel című szép novellájának hatása alatt írta. Baksay novellájának hősnője, Jáhel is szőlőt őriz leánytársaival együtt ugyanúgy, ahogy Babay elbeszélésében az enyingi leányok. 2. Orbán-kultusz, Donát-kultusz Európában a legelterjedtebb termést biztosító és őrző védőszent a szőlővel kapcsolatban Orbán. Magyarországra valószínűleg német telepesek közvetítésével jutott el Orbán kultusza. Az Orbán-kultusz legavatottabb szakértője, Werner Lühmann szerint a német nyelvterületen a XIII. század közepe óta a szőlőművelők leginkább tisztelt patrónusa Szent Orbán (1968, 57). Az „Anya-Szent-Egyháznak Ceremóniái és szertartásai..." című, Egerben 1779-ben megjelent könyvben Orbán napjával kapcsolatban az új megtért ezt kérdezi a hittudóstól: „Szent Orbán napján azt-is láttam, hogy e' Szentnek képét szőlő leveleivel ékesítették, és úgy vitték a' Processióban. Miért tselekeszik ezt?" A hittudós doktor válasza: „Ezt azért tselekeszik, mert Szent Orbán napja táján a' szőlők leg-nagyobb veszedelemben vannak, 's-leg hamarább vagy az égi háborutul meg-vesztegettethetnek, vagy bogaraktól, vagy egyébb apró állatoktól kárt vallhatnak. Innét a' régi németek Szent Orbánt a' szőlők Patrónusának választották. Sőtt némellyek azt álittyák, hogy ő maga szőlő míves volt, vagy leg-alább szőlő mívesnek nemzetségéből származott. Jól lehet Henschenius azt álittya, hogy Romai Nemes volt. A' mi a' vissza éléseket illeti, mellyek e' napon esni szoktak, tagadhatatlan, hogy a' Bölts Istenfélő Püspökök, és Plébánusok azoknak mindenkor ellenek mondották, azokat ki irtani igyekeztek, mindenképpen meg-is tiltották." Orbán napja (május 25.) a májusi fagyos napok közül az utolsó. „Afagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác és Orbán, a kisöccsük" - mondogatták a zámolyi öregek. Orbán napjának időjárásából a várható szőlőtermésre is szoktak következtetni. Lippay János 1661-ben megjelent mezőgazdasági munkájában olvasható: „Ha Sz. Orbán napján szép fényes lészen, bősége lesz a' bornak, ha eső esik, kevés." (1661, 22.) Komáromi Csipkés György debreceni református prédikátor a Pápistaság újsága című, Kolozsváron 1671-ben kiadott könyvében kárhoztatja az Orbán-napi „visszaéléseket", a méltatlan ünneplést: „Orbán Pápa napja, melly tartozik 25 Maji, 's innepeltetik néhol az ő fa-képének pompás hordoztatása által is, ha tiszta idő vagyon, ez fa-kép vagy frissen vitettetvén, de ha essős az idő az sárban hurczoltatván, nem lehet régi és igazán meg-tartandó innep." (1671,418). Ki volt Orbán és személye hogyan kapcsolódott a szőlőműveléshez? I. Orbán pápa 223-ban került a pápai trónra, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett. Az egyház később Szent Orbán emléknapját május 25-re tette. Személye két dolog miatt kapcsolódott a szőlőműveléshez: 1. Több évszázados megfigyelés szerint a mérsékelt égövi, szőlőtermelő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a már szépen kifejlődött szőlőhajtásokra különösen veszélyes fagyos nap. 2.1. Orbán pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék, ezért kehellyel, borivó edénnyel, szőlőfürttel szokták ábrázolni. E két dolog miatt Orbán a szőlőművelők, a kádárok és a kocsmárosok védőszentje lett. A szőlőhegyeken szobrokat, kápolnákat emeltek tiszteletére, képét gyakran ráfaragták, ráfestették a 544