Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

92. ábra. Legények kezükben ökörszarvból készült kürttel a szüreti felvonulás résztvevői között. Részlet Moritz Retsch litográfiájából. Hoflößnitz, Szászország, 1840 R. Weinhold nyomán. toll díszíti a kalapját annak a csőszlegénynek, aki a mödlingi múzeum XVII. század közepén keletkezett metszetén látható. A kép a mödlingi (Alsó-Ausztria) szőlőhegyet ábrázolja (Gallér 1979a, 52-53). Virágcsokor és szalagok díszítik a csőszlegények kalapját J. M. Ranftl Weinhüter und Mädchen című 1830 körül keletkezett metszetén (Schmidt 1966, 2. ábra). Századunkban a Wachauban üröm, Wein viertel területén mezei virágcsokor vagy tollak szolgáltak kalapdíszül (Gallér 1979 a, 30-32). A csőszfokosok (Hiatahackl) is megtalálhatók Alsó-Ausztriában. Legelterjedtebbek keleti felében, a Weinviertel, a Morvamező területén, Bécstől délre Perchtoldsdorf és Mödling között valamint Hainburg és Brück an der Leita környékén. A Wein viertel területéről két félkör vagy félhold alakú csőszfokost ismerünk, amelyek formailag a móri és a pusztavámi csőszfokosok párhuzamainak tekinthetők (Plöckinger 1940; Gallér 1979a, 33; 1979b, 135). Hogy ez a csőszfokos forma Alsó-Ausztriában régi, azt az is bizonyítja, hogy a csőszpóznára rakott jelvények (Hüterwehr) között is ez szerepel. Hautzendorf községből (Weinviertel) 1920-ban került a krems-i szőlészeti múzeumba egy fából faragott csőszpózna jelvény, amely egymást keresztező félkör alakú fokosból és kardból áll (Plöckinger 1940, 4). A mödlingi metszeten egyik csősz kezében hentesbárdhoz hasonló, a másiknál félhold alakú csőszfokost látunk. Mindkettő egészen rövid nyelű. Elgondolkodtató, hogy Alsó-Ausztriában miért nem maradtak fenn ezek a régi fokosformák. A nagy területről publikált, nagyszámú fokos közül csupán a hautzendorfi és a münichstali fokos tartozik a régies félkör vagy félhold alakú formához. E forma régiségét az is bizonyítja, hogy legnagyobb számban ez maradt fenn a XVII. század végén, XVIII. század első felében Magyarországra települt németek kezén. A régi fokosforma alsó-ausztriai hiányára talán Leopold Schmidt egyik megjegyzése vet fényt. E szerint Alsó-Ausztriában a csőszfokos használatát - mint túl veszélyes fegyvert, amivel a csőszök gyakran embert is öltek -539