Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

85. ábra. Csőszfokos Pusztavámról 1837-ből. István Király Múzeum, Székesfehérvár. Lelt. sz.: 80.67.1. (Ltsz.: 80.67.1.) A vésett díszítésű kovácsoltvas fokos évszámos, monogramos: 1837 MIL. Móron és Pusztavámon a készíttető legény nevének kezdőbetűit örökítette meg a kovács a fokoson. Később a fokost más legénynek is kölcsönadhatták, az utódok örökölték; a későbbi használók monogramjukat gyakran a fokos nyelébe vésték. A pusztavámi fokos akácfa nyelét faragott növényi inda díszíti, a végén levő lyuk arról tanúskodik, hogy eredetileg szíj is tartozott hozá. Nyelének hossza 93 cm, a fokos szélessége 13,5 cm. Mórról Mirkva János csendbiztos ajándékaként került a múzeumba 1910-ben az a fokos, amelynek leltárkönyvi bejegyzésében olvashatjuk: „Használták a móri szőlőpásztorok" (Ltsz.: 1124). Nyelén több használójának monogramja látható. A nyél hossza 76 cm, a fokos szélessége 15 cm. Pusztavámról 1912-ben egy vésett díszítésű csőszfokost vásárolt meg a múzeum (Ltsz.: 44. 51. 1.) Közepén egy szív, két oldalán L. I. monogram olvasható, amit négy szál rozmaring fog közre. Úgy látszik, hogy nyeléből egy darabot lefűrészeltek, az csak 75 cm hosszú. A fokos szélessége 14 cm. Az István Király Múzeumban Pákozdról is őrzünk egy félkör alakú, kovácsoltvas fokost, faragott keményfa nyéllel, rézgombokkal kivert szíjjal (Ltsz.: 56. 250. 1.). Pákozdon ismeretlen a szőlőőrzés bemutatott rendszere, így feltételezem, hogy a csőszfokos a móri borvidékről, vagy a szomszédos német lakosságú Nadapról került Pákozdra. A bemutatott fokosok a félkör vagy félhold alakú formához tartoznak. Mivel ez a forma a legelterjedtebb, a legrégibb évszámos példányunk is ehhez a formához tartozik, ezért valószínű, hogy ezt a formát hozták magukkal eredeti lakóhelyükről a Mórra és Pusztavámra települt németek. Ritkán a félkör vagy félhold alakú formától eltérő csőszfokosokkal is találkozunk. Ilyen az a bárd alakú, kovácsoltvas csőszfokos, amely Móron Négele Márton tulajdonában van. Ugyancsak Móron Pisch György présházában találtam egy kis csákány formájú csőszfokost. A szőlőcsőszök áprilistól a szüret végéig, a csőszlegények augusztustól a szüret végéig éjjel-nappal a hegyen tartózkodtak, a csőszkunyhóban laktak. Csőszkunyhókról is a hegyközség gondoskodott. Tégla, vagy vályogfalú, cserép vagy szalmatetővel fedett, egyhelyiségű épületek voltak. Móron a város északi részén a Hársfa és a Pince utcában szép pincesorokba rendeződve állnak a présházak, pincék. A szőlőhegyekben nem volt senkinek présháza-pincéje, ezért századunkban már sokan a szőlőbe is építettek csőszkunyhó szerű, eső elleni menedékül szolgáló épületet. Útközben támadt vihar, eső elől a csőszök ezekben is meghúzódhattak. A nagyobb hegyeken két csőszkunyhó is volt, mindig a hegy legmagasabb részén, ahonnan a csőszök egész területüket belátták. Abban az esetben, ha otthonról nem hordták nekik az ételt, főztek is maguknak a kunyhóban. 531