Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

8. ábra. Bárány nyomóforma a Viniczai család cukrászműhelyéből. Gelencsér Ferenc felvétele vallásos iparos családoknál, a hosszú útra induló gyerek homlokára az édesapa szenteltvízzel rajzolt keresztet. A vízen kívül régen a tömjént is január 6-án szentelték, mely gyakorlatból fejlődött ki az emberi hajlékok megszentelése (Bálint 1976. 136.). Palotavárosban háromkirálykor csak külön hívásra jött a pap házat szentőnyi. Imát mondott, amibe belekapcsolódott a háznép is. A szentelés végeztével krétával az ajtóra írta a három napkeleti király (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) nevének kezdőbetűjét és az évszámot. Ahova papot nem hívtak, valamelyik családtag írt a konyha vagy előszoba ajtaja fölé. A bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása az 1920-as évek elején még élt a Palotavárosban. Az országszerte tipikusnak mondható módon, rendszerint három 8-14 éves fiú, Щеп papirosból készült díszes koronával ment háromkirályokat köszöntenyi. Fontos kelléküket, a kiugratható csillagot egyikük vitte, de volt úgy, hogy mindegyikük kezében bot volt, végén hatágú papírcsillaggal. Bekopogtak a házakhoz, s ha engedelmet kaptak, énekeltek. Ajáték egykori dramatikus voltára csak a jelmezek utaltak. A magyar nyelvterületen a 16. század óta dokumentált, a betlehemezéssel azonos tőről fakadó szokás Székesfehérváron is nagy múltra tekint vissza. A már idézett 1770. december 7-i tanácsi határozat ugyanis a „3 királyok napjáig" tartó különféle babonaságokat is eltiltotta. Vízkeresztkor lebontották a karácsonyfát, kitették az udvarra vagy eltüzelték. Sebestyén, az egyik legismertebb ókeresztény vértanú, a pestis ellen védelmező szent, és Fábián pap napja január 20-a. Fábián-Sebestén vagy ahogyan röviden emlegetik Sebestén napja máig a felsővárosiaknak a karácsonnyal, húsvéttal egysorba tartozó jelentős ünnepe. Eredendően azonban az egész város fogadalmi ünnepe volt. 1739-ben a város polgársága és lakossága a pestistől való megmenekülés örömére ünnepélyes fogadalommal kötelezte magát, hogy Szent Sebestyén roskatag kápolnája 37