Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

keresztesiek igazi búcsúja. Ám a századfordulón, mikor leégett az uradalmi kocsma, Schmid Alajos megvette a romot, felépíttette, majd maga nyitotta ki. Afalun akkor is rendszeresen keresztülvonultak Bodajk felé a fehérvári búcsúsok, kik elfáradva a kocsma közelében szoktak megpihenni. Schmid, mint üzletember kitalálta, hogy vasárnap délutánra, mire a processzió jön vissza, muzsikásokat fogad fel, s ezáltal nagyobb haszonhoz juthat. A fehérvári zarándokok így azután méginkább megálltak, elidőztek, egyesek még táncoltak is. Ebből nőtt ki, így gyökeresedett meg a faluban a Mária nevenapi bucsu. A kialakításban ily nagy szerepet játszó processzió val a református falu nem tudott azonosulni, bár érdeklődéssel, de némi ellenszenvvel figyelte. A pajkosabb gyerekek pedig a búcsúsok énekét utánozva csúfolódtak: „Mária segíts! Árokba taszíts!" A falu hiedelemvilágába viszont beépült a zarándoklat. Nagyobb, hosszabb ideig tartó szárazság idején biztatták egymást a község lakói: „Maj hoz essőt a prosekció!" A vasárnapi búcsú egyébként azonos módon zajlott le a pünkösdivel. Az ebéd viszont őszi búcsúkor mindig bőségesebb, gazdagabb volt. Tömött kacsát vágtak, mellé tőtött paprika, kalács, lepén került az ünnepi asztalra. Este bált tartottak, melyet a kocsmáros rendezett. A sárkeresztesiek a Mária nevenapi malacot becsülték a legtöbbre, mert az a télig megerősödött, a nagy hideg nem vitte el. Szent Mihály (szept. 29.) Az egyház tanítása szerint Mihály arkangyal (főangyal) a mennyei seregek fejedelme, az egyház oltalmazója. A sátán illetve a sárkány legyőzője, kit leggyakrabban így ábrázoltak. A Luciferen diadalmaskodó Szent Mihály volt látható az 1813-as építésű sörédi templomnak a II. világháborúban elpusztult oltárképén is. A kép illetve a rendszeres prédikációk, énekek nyomán a sörédi hagyomány ekképp írta körül Szén Mihály cselekedetét: „Szén Mihály győzte le a gonoszokat, a gonosz angyalokat. Mer megtámatták az Istent, asztán Szén Mihály át (állt) elejbük és legyőzte ükét." A vallásos sörédiek, mint templomuk védszentjéhez, igen gyakran fordultak Mihály arkangyalhoz, kismise után közösen imádkoztak hozzá. A csákvári katolikus templomot 1783-ban úgyszintén Szent Mihálynak szentelték. Búcsúját az egykori mezőváros katolikus és református lakói egyaránt megülték. Legtöbb helyre ilyenkor az összejött nagy létszámú családnak, rokonságnak, a sok ételnek dufla terített asztal kellett. A faluban teret is neveztek el Szent Mihályról. Sőréden a Szent Mihály napi búcsú - a szomszédos községekhez hasonlóan - két napon át tartott. A faluban megtartott vasárnapi ünneplés után hétfőn mindenki kivonult a Szöllöhegyre, ott vigadozott tovább. Ennivalót vittek magukkal, bort és társaságot pedig kint találtak. Szent Mihály nap a feudalizmusban és később is fontos határnap volt, a gazdasági év őszi fordulója. Ennek megfelelően gazdálkodással kapcsolatos szokások, hiedelmek kapcsolódtak hozzá. Összefüggésben a közismert és gyakran alkalmazott Szent Györgytől Szent Mihályig terjedő terminussal, egyes helyeken az állatok kihajtási időszakának a végét jelentette. Csákváron is úgy vélték, hogy a pásztorok-369