Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Népünk számára országszerte, így területünkön is a szálasgabona levágásának, az aratásnak kezdő időszaka. Mint mondták „Péter és Pálkor megszakad a búzának a tüve, a gyökere, ezután már éjjel-nappal érik." A racionálisabban gondolkodó gazdák ez idő tájt az érést folyamatosan figyelték. „Mikor lehajtotta a kalász a fejit, akkor érett vót a búza." Más módon a kalász összemorzsolásából, a búzaszemek keménységéből győződtek meg az érés állapotáról. Sárkeresztesen ilyenkor, illetve valamivel később, Ézsaiást, a bibliából ismert nagy zsidó prófétát (i. e. 8. sz.) valamint nevenapját (júl. 6.) is említő kalendáriumi rigmussal bíztatták magukat: „Elmúlott már Ézsaiás Vágd a búzát pőre gatyás!" Csákberénynek Péter-Pál napja fogadalmi ünnepe. 1843-ban s 1844-ben június 29-e táján a községet több természeti csapás érte: elpusztult gabonája, szőlejét jég verte, szarvasmarhái közt villám tett kárt. Az egyházközség elöljárói ezért határozták el, hogy a jövőben a két apostol ünnepén a világi örömöktől, a zajos mulatságtól távoltartják magukat, imádsággal töltik az időt; a falu fiataljai és öregjei a lelkipásztor vezetésével a temetőbe és vissza áhítatos zarándoklatot tesznek; az oltár elibe alamizsnára szánt fillérekkel járulnak. A sokáig megtartott, majd pár évtizedig szünetelő szokást az utóbbi időben felújították. A Péter-Pál hetébe eső vasárnapon a plébános az egykori gyakorlatnak megfelelően felolvassa a régi fogadalmat, emlékezteti az utódokat őseik - kiknek nevét is felsorolja - vállalására. A hívek ezután körmenettel kimennek a régi temetőbe, annak keresztjéhez. Ott az ősök sírja közelében, de már új szöveggel erősítik meg, hogy elődeik fogadalmát megtartják, a katolikus valláshoz hűek maradnak, gyermekeiket is így nevelik. Kérik egyben a pusztító viharok, a villámlás távoltartását. Az ájtatoskodás után ki-ki felkeresi elhunyt közeli hozzátartozóinak sírját. Bodajkon a nyári vásárt Péter-Pálkor tartották. Az állat -, azon belül főleg a marhavásár bírt jelentőséggel. Sarlós Boldogasszony (júl. 21.) Az elnevezés a többi Boldogasszony ünneptől történő megkülönböztetés végett utal az aratással való kapcsolatra. Ám területünk népe a gabonavágás kezdetét - mint láttuk - Péter-Pálhoz fűzi. Abodajkiak hagyománya szerint Sarlós Boldogasszony hajnalán a nap gyönyörű színekben kel fel, csodálatos látványt nyújt. A képzet mögött nyilván Szűz Mária Napbaöltözött Asszonyként történő leírása (János Jelenések 12.), és számos ábrázolása, megjelenítése keresendő. Sarlós Boldogasszony időjósló napnak számított. Az Ipoly vidékén ha ekkor esett az eső, úgy negyven napos folytatását lehetett várni. (Csáky, 1987.177.) A bodajki eredetű időjóslás szerint „ha Sarlós Boldogasszony vizel, akkor sokáig vizel". Azaz, ha ünnepén esik az eső, akkor utána még sokáig fog esni. Fehérvárcsurgón ezzel egybehangzóan akként vélekedtek, a sarlós boldogasszonyi eső négy hétig tart. 360