Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Területünk községeiben általában pünkösdhétfőn, 1945 után pünkösdvasárnap táncúták ki a májfát. A fiatalok cigányzenére előbb táncoltak a fa alatt, majd kidöntötték. Magyaralmáson szigorúan csak a katolikusok délutáni vecsernyéje befejeztével zendíthettek rá a cigányok, kezdődhetett a kitáncolás. Itt amelyik lányt először kérték fel táncolni, elsőnek ropta a fa alatt, az lett az esti bál királynője. Azt a lányt viszont, aki a fára nem adott díszt, a májfotáncolás alatt a legények a Rákóczi-indulóra kizsuppóták, kitáncoltatták. A döntés a felállítással azonos irányban történt. A fa kiásására a legtöbb faluban egy-két liter borért akadt vállalkozó. A félig kiásott gödörből rudazókötelek, láncok segítségével emelték ki a fát. A májfa közelébe ekkor már csak azokat engedték, kik az állításban részt vettek, arra zsebkendőt, szalagot adtak. Akidöntött fát a legtöbb helyen igencsak megrohanták, sietve leoldották, lekapkodták, sőt, bicskájukkal levagdosták díszeit. Mindenki lehetőleg szeretője, kedvese hímzett, monogramos zsebkendőjéhez igyekezett hozzájutni, ezért utólag cserélgették is a kendőket. Volt aki ezután megtartotta magának, mások visszaadták a lánynak. A májfadöntést estétől reggelig tartó bál követte, melyet jóidőben a kocsma udvarán, különben tető alatt, a kocsmában, lábaspajtában, fészerben, kocsiszínben tartottak. A kidőlt fát a legények a következő napokban eladták, árát elmulatták. Szentháromság-vasárnap A katolikus egyház a háromszemélyű egy Isten ünnepét a pünkösd utáni első vasárnapra helyezte. Az iszkaszentgyörgyi katolikus templomot szentháromság tiszteletére szentelték fel, ennek megfelelően ezen a vasárnapon tartották itt a búcsút. A vallási vonatkozásoktól eltekintve ugyanazt jelentette katolikusoknak és a reformátusoknak. Itt a májfát sem pünkösdkor, hanem szentháromság-vasárnap döntötték. Az ünnep utáni hétfőn a falu népe a szőlőhegyen, a pincéknél mulatott. Csókakőnek egykor fogadalmi búcsúja volt a szentháromság-vasárnapi búcsú, azonban idővel ellaposodott, majd elmaradt. Acsókakőiek e napon nagy prosekcióval, az összes ászlókkal (zászlókkal) a plébános és a kántortanító vezetésével tavaszi zarándoklatként felkeresték a pár kilométerre eső bodajki kegyhelyet, honnét a közelség miatt már délután meg is térhettek. A sok zászlóra különös gondot fordítottak, mert dicsőségnek tartották, ha valamelyik falu népe több zászlót vitt, mint a másik. Bodajkot szentháromság-vasárnap a közelebbi és távolabbi környékről egyébként is igen sokan felkeresték, mivel századunkban a Mária nevenapi (szept. 12.) mellett a legnépszerűbb búcsúnap volt. Űrnapja A szentháromság-vasárnapot követő első csütörtök úrnap, a Krisztust jelképező oltáriszentség ünnepe. Kötelező megtartását IV. Orbán pápa rendelte el 1246-ban, s az adatok szerint negyedszázad múltán már a magyarságnál is megünnepelték. Idővel úrnapja a legnagyobb egyházi ünnepek közé emelkedett. Leglátványosabb, legreprezentásabb részét a dramatikus elemekkel is színezett, a magyaroknál 355