Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

szoktak dönteni, hogy ne essen minden egybe, még egy alkalom legyen a mulatságra. A májfa kitáncolásáig terjedő időszakban virtusból többen is megpróbálkoztak a fa koronájára akasztott borosüveg lehozatalával. 1945 előtt, mikor még valóban magas fákat emeltek, keveseknek sikerült. Egy-egy bravúros tettet évtizedekig emlegettek. Sárkeresztesen a II. világháborút megelőzően május elsejétől pünkösdig, amíg a fa állt, az állításban részes legények vasárnaponként, illetve harmadnaponként este mentek a kocsmába, egészittenyi. A májfaállítás után elfogyasztott bormennyiséget ilyenkor kiegészítették, azaz még ittak hozzá. „Megbeszétük, hogy mondjuk a húsz litert kiegészítjük huszonötre." Legközelebb harmincra, vagy harminckettőre egészítettek, mikor mennyi borfogyasztáshoz volt kedvük. így tartott ez pünkösdig. Tartozásukat a kocsmáros fölírta, s csak a májfa kitáncolása után kellett az egésszel elszámolniuk. A középkor irányába mutató szokás közel áll az iparos céhek, legénycéhek tagjainak együttes mutalozásához, lakozásához. Bodajkon a kitáncolás előtti vasárnap este a májfát fölkoszoruzták, megkoszorúzták. A fiatalok délután kimentek az erdőre, hol a lányok tölgy faágakból, levelekből, továbbá virágokból, különösen pünkösdi rózsából koszorút fonytak. A legények vállukon hozták a faluba a spirális alakú, mintegy 20 méter hosszú koszorút. Egy vállalkozó legény létrán, majd a fa törzsén kúszva vitte fel a májfa koronájáig. Ügyességéért őt illette az odakötött borosüveg is. Lefele a spirálalakú koszorút körbetekerte a fa törzsén. A helybeliek szerint ezzel jelezték, hogy a következő vasárnap lesz a fa döntése. Szent György nap mellett május elseje volt az állatok kihajtásának másik fő időpontja. Flórián (máj. 4.) A vértanúságot szenvedett római katonatiszt napjához fűződő hagyományanyag területünkön igen szerény. A sárkeresztesiek - többek közt - Flórián napját tartják alkalmasnak az uborkamag elvetésére. A Móri-völgyben a szentnek emlékműve ugyan nem állt, de vásáros napokon vagy ügyes-bajos dolgait intézve a környék népe Móron láthatta az 1844-es évszámú -mostanság sérült állapotú - Flórián-szobrot. Fagyosszentek (máj. 12,13,14.) A népi megfigyelés szerint május közepén - esetleg egy héttel korábban vagy később - mindig hidegebbre fordult az idő. így Szervác, Pongrác, Bonifác, a május közepi fagyosszentek sokszor tettek kárt a termést ígérő növényzetben. Területünk lakossága nagy aggodalommal várta e napokat. Nepomuki Szent János (máj. 16.) Csehország patrónusának, a jezsuiták mennybéli pártfogójának tisztelete a 348