Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

2. ábra. Szegény gyerekek karácsonya. (Székesfehérvári Friss Újság 1901. december 28.) Gelencsér Ferenc reprodukciója feledésbe merült, viszont beépült a liturgikus hagyományba. Karácsonykor a templomban a betlehemi jászol két oldalára tették. Figyelemreméltó, hogy a franciskánizmus nyitotta meg templomait először a lucabúza előtt (Bálint 1977.1.78.), mely rendnek a fehérvári parasztság körében is nagy befolyása volt. A városrészben karácsony (dec. 25-26.) a téli ünnepkörön belül a legnagyobb ünnepnek számított, de az egész évi szokásanyagban is a karácsonykor gyakorolt szokások és a hozzá kapcsolódó hiedelmek a legbőségesebbek. A készülődés, elsősorban az asszonyok részéről, már az előző napokban megkezdődött. Szenteste együtt volt a család, mindenki, még a gyerekek is ünneplőbe öltöztek, csendben, áhítattal vártak. Az asztalt fehér abrosszal terítették le, alá eredendően mágikus célzattal egy pohár búzát öntöttek, amit elsimítottak. A karácsonyi vacsorát, illetve karácsony napját egyrészt a böjti ételek, másrészt a gazdag étrend kettőssége jellemezte. December 24-én vacsoraként elmaradhatatlan volt a tőtöttkáboszta, a diós- és mákoskalács. Az iparos családoknál halat ettek. 30