Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

ket végeztek. A hegyközségből fejlődött Cserszegtomajon a szőlősgazdák ekkor napkelte előtt megkerülték a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől. Balatongyörökön hasonló céllal metszették meg a szőlő négy sarkán a tőkéket. (Vajkai, 1939,182.) A móri borvidék számos tekintetben rokonságot mutat a Balaton-felvidék szőlőkultúrájával. Ide sorolható a csókakőiek Bálint napi szokásgyakorlása is. Végh Ferenc (sz. 1902.) megfogalmazásában „Bálintkor a szöllőt körű köll meccenyi, aztán ha körül van meccve, akkor bő termés lessz." A községben gyűjtő Gémes Balázs néprajzkutatónak Bognár György (sz. 1897.) helybeli lakos azt mondta, hogy Bálint-napkor a szőlőt körül szokták járni és mind a négy sarkán lévőt meg kell nyesni, akkor bő termés lesz. (1960, 4.) A szőlőföld négy sarkán található tőkék megmetszése Bálint-napkor a kora tavaszi várakozás jegyében történt. Fausztin (febr. 15.) A tavaszvárás hívta életre a fehérvárcsurgói szokást, mely szerint Fausztina (!) napján a fák metszését meg kell kezdeni. Ha rossz az idő, akkor legalább egy kis ágat le kell vágni, hogy jó termés legyen. Mátyás (febr. 24.) Mátyás naphoz országszerte, így megyénkben is mindenekelőtt időjárási hiedelmek, rigmusok fűződtek. Mátyást általában a jégtörő jelzővel illették. Mátyás apostol vértanúságának, lefejezésének eszköze a szekerce volt és ábrázolás is ezzel történt. A nép képzeletében pedig az alakult ki, hogy az apostol szekercéjével töri meg a jeget. Ennek nyomán Magyaralmáson február közepétől már bizakodtak: „Na, majd Mátyás megtöri a jeget!" A környéken mindenütt ismeretes mondóka hangzott fel ilyenkor: „Mátyás hajeget talál, tör; Ha nem talál, csinál." A változata: „Mátyás ront, ha talál: Ha nem talál, csinál." Tehát amennyiben Mátyás hideget, jeget lel, azt megtöri, megolvasztja; de ha meleg idő várja, akkor még fagyot, jeget idéz elő. A régi kalendáriumok Mátyás napról külön is megemlékeztek. Bojt-Elő Havának azaz Februáriusnak ugyanis minden negyedik esztendőben, tehát a szökőévekben „29 napja vagyon, és Szent Mátyás Innepe" ilyenkor nem a 24-dik, hanem 25-dik napjára esik. A korábbi századok magyarjai ezt nevezték Mátyás ugrásának. Mátyás ilyen módon egész különös, egyedi nappá vált.Természetesen ezek után, hogy hozzá a nép különböző képzeteket, hiedelmeket kapcsolt. Mátyás így a baromfiszaporulat biztosításában is fontos nappá vált. A falusi háztartások nélkülözhetetlen állatai, a ludak január végétől március elejéig tojtak. Két tájegységünk elterjedt fajtái, a magyar ludak általában 12-14-et, mégpedig másnaponként. Mikor a libák letojtak, elkotlottak, a gazdaasszony alájuk 299