Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

legények, férfiak lűdöztek (lövöldöztek) és magasra dobált csillagszórókkal keltettek fényt. Napjainkban a nagyvárosok lakótelepein divatossá vált újévi csillagszóródobálás korábban népünknél a karácsonyi ünnepkörben csak itt-ott tűnt fel. Asörédi példa mellett említhető, hogy Hajdúszoboszló piacterén szilveszterkor a templomtorony ablakáig hajigálták fel a csillagszórót. Éjféllel megszűnt a hagyományos böjt, leomlott a karácsonyeste böjtös illetve a karácsonynapi húsos, zsíros étkezés közti válaszfal. Karácsonyi köszöntések A karácsonyi énekes-verses köszöntések a vizsgált települések hagyományának fontos részét képezték. Katolikus és református közösségekben egyaránt elterjedtek. A nemek és korok szerint elkülönülő csoportok vallásos tartalmú illetve szerencse- és jókívánságokat magukban foglaló énekeket, verseket adtak elő. Csókakőn Ádám, Éva napján már kora délelőtt-től egész estig minden ajtóhoz mentek a gyerekek, csengőznyi. Egyedül vagy néhányan összeállva házról házra jártak, s külön köszöntő szöveg nélkül csengettek. A harang formáját követő csengő ezen a napon minden gyerek kezében ott volt. A magukkal vitt tarisznyába szedték az ajándékul kapott gyümölcsöt, aszalékot. Némelyik helyen pénzt is kaptak. A magyarázat szerint a gyerekek szokáscselekményükkel Jézus idejének bárányaira emlékeztettek, melyek nyakában a csengő járás közben ugyanígy szólt. A szokás ritka párhuzamaként említhető, hogy az Ormánságban a gyerekek újév estéjén csengőkkel nyargalták végig az utcát. (Kiss, 1986. 269.) A vacsora és az éjféli mise közti órákban az ablak alatt vagy a házban köszöntők jelentek meg. A csókakői szenteste elmaradhatatlan szokása volt a karácsonyi kántálás. Öten-hatan összejöttek lányok, legények, s mentek az ablakok alá. „Beszótak: Meghagassák-e a szent karácsony énekit?" vagy „E szabad-e énekőnyi a karácsonyi éneket?" Kiszótak: hogy hallgatják, így énekőnyi kezdtek. Egyes csoportok a „Betlehemi pusztán" kezdetű éneket szólaltatták meg, mely párbeszédes szövege szerint karácsonyi kórusjáték éneke lehetett. (Volly 1982.176, 334.) „Betlehemi pusztán, Örvendetes hír van, Az angyalok szava, Az időben így szóla, Az időben így szóla. Pásztorok keljetek, És gyorsan menjetek, Közel itt e helyhez, Pásztortárs minő hang ez? Pásztortárs minő hang ez? Betlehemnek majorjában, Jézus született! Pásztortárs nagy öröm ez! Pásztortárs nagy öröm ez!" 271