Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Choridon első pásztor Az angyal éneklésére mély álmábul föl sörkenvén igy beszélget magával csudálkozva mondván: Oh, oh, oh, én Istenem, én Istenem ih, ih, ih, ih, ih, ihon bizony meg értem Je, Je Jesusomat, kiről még gyermek létemben szollottak az én régi öreg atyáim, hogy Betlehembe fog születni, ki lészen az én üdvösségem, de lám iholy bizony meg értem. Ezeket fekve mondván föl kelni igyekezik és igy szol: De hallátok e majd mit mondok, csak hogy bizony már öreg a legény. - Miulta ez az én meg őszült szakállom illyen nagyon meg nyőlt, és mintha az én gircses görcsös görbe tompa elmém az hatomba szállott, és miulta az szegény vén Lia anyám e' világra szült volt, ugyan csak sok vigságos gajdolást, dudálást hallottam ám már, de soha ily gyönyörűséges álmát nem láttam, mert talán Angyal szót is hallottam. Choridon Itten föl kelti az második pásztort az hátát jol meg kondítván botjával. Haj, haj ke,l föl tehát hajnal hasitó, csillag szalajtó Tubálka barátom, mert amint értem az Angyal szavábul, Betlehembe köll mennünk parancsolatyábol. Tubalka Hiszen mind jol vannak a nyájok. Choridon Nem azt mondom ostoba, eresed jól szavamat Betlehembe mennyünk. Tubalka Szined előtt mondom hogy még az est ve meg olvastam őket. Choridon E bizony mind eddig is nem hally, de majd a fülébe rikkantok néki, kel föl éresd meg szavamat betlehembe mennyünk, siessünk, mennyünk. 19