Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
2. Farsangi mulatságok, bőgőtemetés A farsang a vidám mulatságok, bálok, lakodalmak időszaka. Székesfehérvár polgárságának farsangi mulatságait a XVIII. század utolsó harmadától kezdve nyomon követhetjük. Farsang idején a város céhei a hatóság engedélyével zenés felvonulásokat tartottak, ahol az egyes céhek külön kocsikon jelentek meg. A felvonulást esti lakoma és tánc követte (Juhász 1938,16). Az 1770-es évektől kezdve a városi tanács engedélyezte a nyilvános táncot a fogadókban. 1777 farsangján a tanács engedélyezte a Fekete Sas fogadóban a táncot. 1778-ban szabad volt a farsangi tánc Lessitz kávés kávéfőző bódéjában is. 1785-ben 11 nyilvános táncmulatságot rendeztek a városban (Kállay 1971, 53, 57). A székesfehérvári polgári lövészegylet 1833 farsangján rendezett álorczás tántzmulatságaira nyomtatott meghívót az István Király Múzeumban őrizzük. A meghívó szövege így hangzik: MEGHÍVÓ LEVÉL. Melly által a' Szabad Királyi Székes-Fejérvár Városabeli Polg. Lövöldöző Társaság folyó Észt. Januarius 20-ik, és Februarius 6-kán a' „fekete Sas" czíműVendégfogadó Tántz-Szobájában tartandó ÁLORCZÁS TÁNTZMULATSÁGOT adni elhatározván; ahoz, az e'Városi, és Környékebeli minden rangú Nemességet, Cs. Kir. Tiszti Kart, és érdemes Polgárságot illő tisztelettel meghívja; - ki is mind a'Tántz szobának, mind a' jól választott Muzsikának, mind pedig az egyébb, ezen mulatsághoz tartozó intézeteknek czéleerrányos elrendeléséről gondoskodván, egyúttal megjegyzi, hogy a' lárva alatt, az az Maskarában megjelenők, dísztelen öltözetbe e' mulatságbul részt nem vehetnek. -Továbbá: a' Bemenetel ára 30 pengő krajtzárba állapíttatott meg. A ki belépő Kártyát (Bilétet) előre váltani szándékozik, az azt Orszetti Jó'sef. Fő-Lövöldöző-Mester Úrnál meg szerezheti. Az említett mulatság kezdődik 8 órakor. Költ Székes-Fej érvárott 1833-ik Esztendei Januarius 8-kán. A Polg. Lövőid. Társaság E báli meghívó szövege azért is becses számunkra, mert közvetett módon bizonyítja, hogy a farsangi alakoskodás, a dísztelen öltözetben, lárva alatti maskarázás Székesfehérváron is szokásban volt. A bál rendezői azonban nem a szertelen alakoskodókat, hanem azokat a nemesi és polgári családokat várták, akiknek leánykáit Barabás Miklós Első bál című festményén örökítette meg. Barabás képén a báli ruhába öltözött kislányok közül az egyik mindkét kezében álarcot tart. Az egyes társadalmi rétegek, foglalkozások, városrészek külön-külön tartották farsangi mulatságaikat, amelyekről a helyi újságok is hírt adtak: Farsang. A székesfehérvári felső és vízivárosi olvasókör saját könyvtára javára helyiségében, (vásártér 23. sz. Obermayer-féle vendéglő) február hó 7-én tánczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. (Székesfehérvár és Vidéke XXXI. 10.1903. január 24. 4.) Mulatság. „A székesfehérvári csizmadia iparos-ifjúság" február 22-én saját betegsegélyző pénztára javára az „Arany Ponty" vendéglőben zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete este 8 órakor. Beléptidíj: Szeméijegy 1 kor. Családjegy 1.60. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlapilag nyugtáztatnak. (Székesfehérvár és Vidéke XXXI. 20.1903. február 12. 3.) Székesfehérvár parasztpolgársága az 1950-es évekig a városi kultúrház Szent István termében farsangi batyubálokat rendezett. A szegényebb alsó- és palotaváro-195
