Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

Facsemete árusnak két legény vagy két lány öltözött fel. Bajuszt ragasztottak vagy rajzoltak maguknak, a hónuk alatt vittek egy irkát, a „facsemete árjegyzéket". A házaknál megkérdezték tőlük, hogy milyen facsemetét árulnak. „Léciomot, bodzát" - hangzott a tréfás felelet. Borbélysegédnek két legény öltözött be. Elmentek a borbélyhoz, és jelentkeztek, hogy ők borbélysegédek, munkát keresnek, hozzák a felszerelésüket is a táskájukban. Kinyitották a táskát, egy nagy félkézmeszelő és egy nagykés volt benne. Jót nevettek rajta a vendégek is, akik már az esti bálra nyiratkoztak, borotválkoztak. Hamvazószerdán az abai legények bekormozott ruhadarabot rejtettek a zsebükbe, amivel a pártában maradt lányok arcát irgalmatlanul bekenték. Tácon hamvazószerdán a legények hamuval dobálták meg azokat a lányokat, akik a farsangban nem mentek férjhez. Húshagyókedden Soponyán is házról-házra jártak a maskurások, bolondosok (Balogh 1969,147). Sárbogárdon a farsang végi alakoskodó, adománygyűjtő maskarázást így idézte föl adatközlőm, Huszár János (szül. 1907): „Húshagyókedden legények, fiatal nős emberek beöltöztek maskarába: a bohóc rongyos ruhát, a medve kifordított bundát vett fel, a derekán lánc volt, egy legény vezette. A medve ugrált és morgott, a leányokat ijesztgette, az arcán kalapfilcből volt az álarc. Huszár Lajos is beöltözött medvének 1920 körül, és annyit ugrált, hogy annyira elfáradt, hogy egy hétig beteg volt. Aki vezette, az is maskarába volt öltözve, az arca bekormozva vagy fekete boksszal bekenve. Közülük egy vitt egy karkosarat, abba gyűjtötték a fánkot. Pénzt, füstölthúst is kaptak. Borral is megkínálták őket. Mentek házról-házra. Fekete boksszal bekenték a leányok arcát. Amit gyűjtöttek, azt elosztották egymás között." A sárbogárdi alakoskodó szokásban is gyakori volt a férfi-női szerepcsere: férfi nőnek, nő férfinak öltözött. így emlékezett erre vissza sárbogárdi adatközlőm, ifj. Nagy Gergely (szül. 1925): „A leány is beöltözött húshagyókedden legénynek, férfiruhába. A sliccéhez kötött egy nagy sárgarépát. Mentek egyik háztól a másikig, arcukon álarc volt, vagy be volt kormozva. A medvének a lánc a derekára volt kötve. Néha négylábon ment, öltögette a nyelvét, morgott. A leányok arcát bekenték korommal. Ezek a szokások körülbelül 1948^50-ig voltak meg." A Magyar Néprajzi Atlasz kérdőívére 1963-ban adott válaszok szerint a maszkos alakoskodó játék Sárszentmiklóson is élt: „Húshagyókedden férfi nőnek, nő férfinak öltözött. Felöltöztek medvének, katonaruhába is. Volt amelyiknek álarca volt. Mentek minden házba beköszönteni a farsangot. Volt közöttük tülkös, rongyoszsidó, drótostót. 7-8 személyből állt az alakoskodó csoport. Mondókákat is mondtak. Néhány fillért, fánkot kaptak. Az adományt elmulatták. A szokás a két világháború között halt ki." Sárszentmiklóson Vincze Jánosné Gráczer Julianna (szül. 1893) is hasonló módon emlékezett a farsangi alakoskodókra: „A gyermekkoromban még voltak, a medvések jártak. Úgy mindenféle maskurának fölöltöztek, aztán hát járták végig a falut. Hát ez volt élmény. Volt benne medvének is felöltözve, bundába bele öltözködve, meg volt egy nőruhába öltözött férfi is köztük, volt egy aki katonaruhában járt a bandával. Rongyoszsidó is volt köztük, aki mérte a szalagot, a papírszalagot. Ez volt az élmény a húshagyókedden." (Balogh 1969, 154.) Hamvazószerdán a legények Sárszentmiklóson is meghamuzták a leányokat. Medve alakoskodó az alapi bolondozásban, majmozásban is szerepelt. Húshagyókedden az alapi legények maskarába öltözve házról-házra jártak, harmonika, citera és köcsögduda zenéjére tréfálkoztak, bolondoztak. A szokás egyik kedvelt 191