Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

felírja a három királyok kezdő betűit, az évszámmal, így: 19|KtMtBt40." (1941, 112.) Az etyekiek szerint a vízkeresztkor szentelt fokhagyma fejfájás ellen volt hasznos (Bálint 1973, 151). A bakonycsernyeiek úgy tartották, ha vízkeresztkor megindul a kerékvágásban a víz, akkor hosszú tél lesz. A katolikusok a templomból hazahozott szenteltvizet üvegben, a szoba falára akasztott szenteltvíztartóban tartották. Vízkereszt napján beszentelték vele az udvart, a házat, a családtagok is ittak belőle. Ezen a napon csak házimunkát illett végezni. A szenteltvizet ember, állat betegségére egyaránt gyógyhatásúnak tartották. Szenteltvízzel hintették meg a ravatalon kiterített halottat is a látogatók (Kardos 1976, 31). Fejér megyei néphit szerint a haragos emberrel szenteltvizet kell itatni (Dörfler 1895, 40). A Mezőföldön az újszülöttel is szenteltvizet itattak. Székesfehérvár-Felsővárosban az örömszülők meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt is (Bálint 1973,156). Gánton háromkirályok (Heilige Dreikönig) napján házszentelés volt, a plébános egyedül járta a házakat. Ezen a napon szedték le a karácsonyfát is, eddig nem volt szabad lebontani. A csóriak vízkereszti házszenteléséről Kisari Sándorné pályamunkájában ezt olvashatjuk: „Régen a pap a kántorral bement minden katolikus házhoz. Ott imádkozott és szenteltvizet hintett szét. A szemöldökfára felírta: GtMtB, hogy a háromkirályok szelleme és a szentlélek ereje védje a hajlék lakóit. A háziak ezért pénzt és egyéb ajándékot adományoztak. Részben még ma is megvan ez a szokás. Vízkeresztkor a plébános csak oda megy be, ahova meghívják." (IKMNA. 82. 35.) Szoboszlai Istvánné 1951-ben aVálhoz tartozó Mária-Anna pusztán jegyezte fel, hogy a háromkirályok vízkeresztkor felírt névbetűit, a GMB-t mindenkinél megtalálni még később is az ajtón. Gyúrón ugyanekkor Szoboszlai Istvánné Kelemenné nevű adatközlőjétől ezt jegyezte fel: „Vízkeresztkor iskoláskoromban még, emlékszem rá, hogy énekeltek valamit, és a katolikusok GMB-t, a protestánsok csillagot rajzoltak a kapura."(IKMNA. 51. 1.) Bicskén is vízkeresztkor bontották le a karácsonyfát. A karácsonyi betlehemes játéknak mintegy folytatása a vízkeresztkor bemutatott háromkirály-játék. A betlehemes játékok cselekményének középpontjában a pásztorok, a vízkereszti játékokban a napkeleti királyok Jézusnál tett látogatása áll. A napkeleti bölcsek Máté evangéliumából ismert történetét egy régi vallásos himnuszunk így foglalta össze: Csillagjáró bölcsek A Krisztust imádva Hoznak tömjént, myrrhát és aranyat: ma a Gyermeknek szívünket adjuk! Óh, jöjjetek, imádjuk az Urat! A háromkirályok megkapó története kedves témája volt az európai művészetnek, irodalomnak is. Alakjukat láthatjuk Giotto, Botticelli, Dürer, Veronese, az idősebb Jan Brueghel, Velazquez és Rubens világhírű festményein. Történetüket olvashatjuk Goethe Epiphaniasfest (Vízkereszt) vagy József Attila Betlehemi királyok című versében. A háromkirály-játék a középkorban még szerves része volt a Jézus születését bemutató karácsonyi játéknak. Még az 1767-ben Székesfehérváron bemutatott játékban is együtt szerepelnek a háromkirályok (Boldisar, Caspar, Mennyhárd) és a 176