Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)

sebb magyar énekszerzője 1544-ben Kétféle hitről: a Krisztusbéli és a pápai foltos hitről című énekében így vélekedett (Szilárdy 1880,195): Istenünk azt mondja, hogy innepet szentelj De szent István napján pápa zabot szentel, Az szent János napján jó borokat szentel, Aprószentek napján nagy sok vesszőt szentel. Martonfalvy György neves debreceni professzor Keresztyéni Inneplés, avagy Lelki Szent Mesterség című, 1663-ban a debreceni gyülekezetben elhangzott prédikációja szerint helytelenül ünnepelnek azok is, akik: „az ő Innepeket részszerint az Istennek, részszerint pedig az embereknek szentelik; mint Karátson első napját a Christusnak; második napját szent Istvánnak; harmadikat pedig szent Jánosnak... Ördög, ördög, be sok számtalan Istvánt és Jánost vittél a pokolba szent István és János napján, a' sok István és János teli pohara által... Miért nem hagytok békét azoknak az innepi hosszú köszöntéseknek, mellyekben tsak a' Jéhovának neve motskoltatik? (Csefkó 1931, 152). Fejér megyében a XX. század közepéig igen divatos volt az István és a János név, a fiúgyermekek közül sokat kereszteltek e nevekre. Fejér megye 1828. évi nemesi összeírásában Zámoly községben a Simon-nemzetség 74 férfitagjával találkozunk, közülük 18-an István, 16-an János nevűek. Az Istvánok és Jánosok után 11 Pál, 8 Mihály, 6 József, 4 György, 4 Sándor, 2 Ádám, 2 Ferenc, 1 Márton, 1 Péter és 1 Sámuel következik (Schneider 1934, 111-113). Századunk elejére a névgyakoriság szempontjából a Józsefek zárkóztak fel az Istvánok és a Jánosok mellé. Zámolyon egészen a XX. század közepéig a Márton é,s a Sámuel kivételével az összeírásban említett nevek voltak a legnépszerűbbek. Tác község református születési anyakönyvében az 1900-1909 közötti évtizedben 131 férfinévvel találkozhatunk. A névgyakoriság szempontjából itt már a József (33) vezet, de még tartják régi pozíciójukat az Istvánok (32), a János név (18) viszont már a Lajos (23) mögé szorult a negyedik helyre. Utánuk a Ferenc (6), Vince (5), György (3), Gyula (3) név, majd az András, Gábor, Imre, László, Mihály, Pál, Péter, Sándor név következik egy-egy képviselővel. Székesfehérvár-Felsővárosban az Istvánokat, Jánosokat a névnapjukon nem csak a családtagok köszöntötték meg, hanem a zenekar is. Az Istvánok, Jánosok házait felkereső zenekar az ablak alatt muzsikált, a gazda erre kijött, behívta, borral kínálta meg őket, majd pénzt adott nekik. Hogy a muzsikaszó ne vesszen kárba, a századfordulón még legények és leányok kísérték a zenekart, akik a muzsikaszóra az utcán táncoltak. Karácsony első- és második napján Seregélyesen a két nevezetes cigánybanda: Vas József és Meggyesi Ede zenekara járt köszöntőt muzsikálni, különösen az Istványos és a Jánosos házakat keresték fel. „AVak Józsi is ilyenkor jött. Egyedül hegedült. Szépen hegedült, pedig nem cigány volt, hanem egy titokzatos férfi. Nem volt ő koldus. Szép kis háza volt a Nagyközben. Ünnepeken, meg a gyelesebb névnapokon végigmuzsikálta a falut. Szerény volt. Sok ajándékot kapott". - írta Kovács Imre a seregélyesi karácsonyi szokásokat bemutató néprajzi pályamunkájában (IKMNA. 84.16). Sárbogárdon István-napkor és János-napkor a fiúk megköszöntötték a rokonságukban lévő Istvánokat, Jánosokat. Két-három iskolás korú rokongyerek az ablak előtt a következő éneket énekelte: 153