Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. – Fejér megye néprajza 3. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 30. (1991)
Ürge lyukba botomat, rám terített subámat, szűrömet alám terítem, magamat rá helyeztetem, egyet-kettőt aluszom és így magam ki nyugszom, ilyen a pásztor élet, akit az isten szeret. Kérünk téged óh Szűz anyánk, a jászolból tekints reánk, nagy karátson virrad ránk, Krisztus-Jézus jön hozzánk. (Angyal:) Nagy karátson napján született kisdednek, szép ékes köszöntést mondjunk Istenünknek, hogy értünk született a magas egekből, piros vérét ontá mi bűnös lelkünkért. (Pásztorok:) Jézus ágyán nincsen paplan, jaj de fázik az ártatlan, nincsen neki nyoszolyája, barmok között vetett ágya. - Jancsi is hoz majd egy bundát, betakarjuk a Jézuskát, hogy ne bántsa a hideg dér, tégedet a világ nem ismer. - Miska is hoz majd egy bárányt, tejet, vajat és egy aranyt, főzünk neki jó vacsorát, úgy jól tartjuk a Szűz anyát. - Ökör, szamár téged ismert, lehelete is terád fért, hogy ne bántsa a hideg dér, téged a világ nem ismer. (Angyal:) Hogyha pedig egy csudát - egy csudát, ti akartok látni, Betlehembe menjetek, ott lesz a ti helyetek, ott fogtok jászolban, pólyában takarva gyermekecskét találni, ále-ále-luja. (Pásztorok:) Nosza tehát hagyjuk itt, hagyjuk itt nyájat és csordát, Betlehembe induljunk, muzsikával ballagjunk, fogd Jancsi sípodat, te Miska dudádat, én is fogom furulyámat. (Most a három pásztor egy csomóba össze áll és tánczolnak:) Dír-dúr, dálá-dálá, direm, durom, dálá-lálá, Dír-dur dálá-dálá direm, durom lálá-lálá tejecskéből vajacskából anyádnak sem hagytunk, disznólábból kocsonyából, apádnak sem hagytunk, dir-dur, dálá-lálá, direm-durom dálá-lálá, dir-dur, dálá-lálá, direm-durom lálá-lálá. Jobb ez a gazda mint a másik volt, aki bennünket íróval tartott, ajtaja mellé minket szorított, furkós botjával jól megpuhított. (Első pásztor:) Tányér-e vagy tallér? de nagyot zendüle, fogamba még a vér is meg zendüle, talán ez a kíces-kócos szolgáló a tányérosba düle. (Második pásztor:) Rácz farkas az anyád, el ne kapd a hurkát, mert az a vén kefekötő öreg apád kimetszi öreg anyád torkát. (Vén koledó:) Kedves fiaim amit ti itt össze-vissza föcsögtök, az mind csak mese a Holdba, de ami engem ért az már nagy baj. (Első pásztor:) Micsoda, öreg, mi bajod? (Koledó:) Hát azt jól tudjátok, fiaim, hogy az én nevem Gyuri, a feleségem Juli, a tehenem Kuli, kutyám neve Pumi, csacsim pedig Muli. Vajúdik a Juli, élődik a Kuli, kölkezik a Pumi, megdöglött a Muli, jaj tenéked Gyuri!!Tehát ezért bizony egy kis segélyre volna szükségünk. Dehát látom gazda asszonyunk mosolygását, nem igen zörgeti ládájának kulcsát, hogy a mi erszényünkbe egy pár rozsdás garasocskát vagy huszasocskát dobna. Vége és elmennek, kimenet éneklik. Elindulának és el bé jutának, Szűz Máriának jojszakát mondának. A két világháború közötti időszakban még Sukorón és Pákozdon is betlehemeztek. Öt-hat gyerek volt a betlehemező csoportban, köztük az angyal, a fiatal pásztor és az öreg pásztor. Csórón Kisari Sándorné gyűjtött egy betlehemesjáték töredéket, amelyet 1982-ben Király Gyuláné (szül.1925) így énekelt (IKMNA. 82. 35.): 136
