Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok. – Fejér megye néprajza 2. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 26. (1983)
JEGYZETEK 1 Az eddigi összefoglaló munkák mutatványos táncainkat formai vagy funkcionális szempontok alapján rendszerezték. A legfontosabb, ezek problémakörét érintő összefoglaló, illetve anyagközlő munkák a következők: Gönyey S.-Lajtha L. 1943. 104-110. old. „Botos táncok" с fejezet. -Molnári. 1947. 311-341. old. (eszközzel járt táncok), 392-399 és 403-405 old. (kanász- és seprűtáncok). - Somogyi táncok 58-144. old. (kanásztáncok), 205-225 old. (lakodalmi táncok). - MNTIII/B. 487-505 old. és 606-609 old. (mutatványos táncok). - Kaposi E.-Maácz L. 1958. 50-55 old. (pásztortáncok) és 58-61 old. (eszközös táncok): - Az „ügyességi táncok" terminus technikus az európai szakirodalomban általánosan használatos. Lásd Wolfram, R 1951. 170-172 old. (Geschicklichkeitstänze). 2 Martin Gy. 1964. - Pesovár E. 1965. 3 Martin Gy.-Pesovár E 1958. 424-436. old. - Martin Gy. 1959. - Andrásfalvy B. 1963. Martin Gy. 1964/a. -Pesovár E 1965. 103-104. old. 4 Réthei Prikkel M. 1924. 136-137. old. Czucor G (Szilágy álnéven) az Athenaeum 1843-i évfolyamában (117. old.) leírt Bakony-vidéki pásztortáncát idézi. Ugyancsak itt közli Réthei gyermekkori megfigyelését, amelyekben szintén dunántúli juhászok,.illetve egy Bakony-vidéki kanász táncainak értékes jellemzését adja. Mindkét leírást idézi Martin Gy. - Pesovár E A kanásztánc с tanulmánya, Somogyi táncok. 5 A dunántúli pásztortáncokra vonatkozó legrészletesebb összefoglaló munka a Somogyi táncok 95-105. old. - Lásd még Andrásfalvy B. 1958. 6 A tánctípus jelölésére a nyugati táncdialektus területén kanásztánc, míg a tiszai részeken inkább a kondástánc elnevezés használatos. A juhásztánc mint népi jelölésmód az egész ország területén gyakori. A keleti vagy erdélyi táncdialektus területén ritka az eszközös pásztortánc. - Apásztortáncokra vonatkozóan lásd még Béres A. 1958. és Béres A. 1960. Kaposi E.-Maácz L. 1958. 50-55. old. 7 Ezek az elnevezések a legáltalánosabbak és a legelterjedtebbek. MNT. III/B. 487-505. old. Az MNT III/B. kötetében a „Mutatványos táncok" 39 változata közül 31 tánc sorolható a most bemutatásra kerülő két típus táncai közé. - Nem érintjük most a seprűtáncoknak azokat a változatait, amelyeket főleg Dél-Dunántúl területéről ismerünk mint csoportosan kígyózva járt lakodalmi játékokat. Ezekben egy előtáncos igyekszik a sor végén kanyarodó résztvevőkre a kezében levő söprűvel rásuhintani. Lásd Seemayer v. 1935. 110. old. - Somogyi táncok, 206. old. - Ugyancsak mellőzzük azoknak a változatoknak az ismertetését, amelyekben a söprűt a férfi tréfásan, táncoló párjának tekinti. Lásd Kaposi E-Maácz L. 1958. 58. old. 8 Lásd a nagydobosi (Szabolcs-Szatmár m.) táncfilmet. MTA Ft. 249. Kiss Márta és Martin György felvétele 1955-ben. Itt Horpácsik János (1955-ben 51 éves) beregi gulyás botoló táncára utalunk. A táncos a virtuóz eszközkezelésű tánca közben gyakran ledobja botját, hogy felette figurázzon. Lásd még a gerjeni (Tolna m.) kanásztánc leírását. Gönyey S.-Lajtha L. 1943. 106-107. old. Ennek is lényeges mozzanata a bot forgatása után a földre helyezett eszköz körüli tánc. - Vö.: Molnári. 1947. 395-396. old. Juhásztánc. Szatmárököritó. 9 Lásd a panyolai (Szabolcs-Szatmár m.) táncfelvétel. MTA Ft. 225. Csikvár József, Kiss Márta és Pesovár Ferenc gyűjtése 1954-ben. Fehér László (1954-ben 52 éves) beregi kondás táncának szerves része a bottal való játék közben (forgatás) a keresztbe rakott botok közötti tánc. 10 Lásd az említett nagydobosi filmet. A vajai (Szabolcs-Szatmár m. ) táncfilm 1. sz. juhásztáncának szintén fontos motívuma a juhászkampó láb alatti átkapkodása. MTA Ft. 331. Borbély Jolán, Martin György, Pesovár Ernő és Pesovár Ferenc gyűjtése 1957-ben. Ugyancsak szerepel a mozdulat az idézett gerjeni kanásztáncban is. 11 Gönyey S.-LajthaL. 1943.106-107. old. Agerjeni kanásztánc motívuma. Baltával ugyanúgy táncolták, mint bottal. A földbevágott balta nyele fölött az ugrálós mozdulatot úgy járták, hogy a balta nyelén guggolva átszökdeltek egyik oldalról a másikra. 12 A Felső-Tisza vidéki botoló táncok szinte valamennyi típusára jellemző mozdulatok. 13 Lásd a dévaványai (Békés m.) filmfelvételt. Néprajzi Múzeum Ft. 106. A kondástánc. Gyűjtők: Bereczki Imre, К Kovács László és Rábai Miklós. A felvétel ideje: 1949. 14 Somogyi táncok 63-64. old. és 69. old. 15 Vö.: LugossyE. 1960. 185-186. old. 16 A parasztság körében is a legáltalánosabban használt két táncjelölés: „kanásztánc", „seprűtánc". 17 Ilyen az öregcsertői seprűtánc. MTA Ft. 492. 13. sz. tánc. 18 Martin Gy.-Pesovár E 1958. 428-430. old. továbbá Martin Gy. 1964. 71-73. old. 19 Martin Gy. 1964/a. 73-74. old. 20 Az ügyességi táncok körülhatárolhatóbb, fejlettebb motívumkincse nem jelenti azt, hogy a típus a botolónál gazdagabb mozdulatkinccsel rendelkezik. 21 Martin Gy. 1964. 79-83. old. - Pesovár E 1965. 104. old. - Martin Gy. 1964/b. Pesovár F. 1960. 106-108. old. 22 Verbunk, ugrálós, mars, dus, tuskoló, háromugrós stb. 23 A magyar nyelvterület középső részéről szorították vissza az újstílusú táncok a régebbi rétegeket legjobban. 24 Alakodalmi menettáncok szerepe a Duna mellékén, de különösen Kalocsa környékén a mai napig jelentős. 25 Somogyi táncok 58-77. old. 57
