Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor. Fejér megyei néptáncok. – Fejér megye néprajza 2. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat 26. (1983)

Juhász József (1978-ban 94 éves) előszállási lakos. Mélykúton látta ugyanezt a táncot ugyanerre a dallamra. Alapon Klóser György (sz. 1889) látta valamikor a pusztákon. Meg kell j egyeznünk, hogy a kendő lábak közötti átdugdosása jellemző motívuma a somogyi zselicségi verbunkoknak. Lásd a szennai filmet (1954. MTA Ft. 218.) Pesovár E. gyűjtése. A kanizsatánc dallama: „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára." szövegkezdetű közismert nóta. A mozgásai szintén az ugrós tánccal mutatnak rokonságot. Jakab 1.1956. 90 Tóbel Lajos (sz. 1866) adatközlése. 91 Martin Gy. 1953. 32. 92 Lásd a madocsai és bogyiszlói filmeket. 93 Ezt a mártogatós mozgást Ulicza János és Jánosné táncában figyelhetjük meg. Rajtuk kívül ezt a motívumot más nem járta. 94 Somogyban előfordul az a jelenség, hogy a csárdásban a kanásztánc, ill. az ugrós ritmusú motívuma szerepel. Lásd Somogyi táncok: Csárdás с fejezet 146. 96 MNT I. Andrásfalvy B. 1958. említi a pusztai leányok párválasztós játékát. „Kocsikala", „Hapapaja", „Hajabokázó", „Hajabuka". Ezeket Somogyban vasárnap délután a nagylányok játszották, táncolták a megszokott karikázó helyeiken. Lásd: Somogyi táncok 187. 97 Csanádi 1.1955. 179. Ég a szívem Éva... Pázmánd: Sárközi Zsigmondné (1959-ben 50 éves). Saját gyűjtés: Előszállás: énekelte Juhász József (1958-ban 91 éves). Saját gyűjtés. 98 Ulicza János (sz. 1898) adatközlése: Idegen jellegű dallama Bartók B. vésztői gyűjtésével mutat rokonságot. (Bartók B. 267. 1924. sz. dal). Ugyanezzel a szöveggel ugyanerre a dallamra táncolják Őriszentpéteren a fallikus mozsártáncokat MTA Ft. 363 Pesovár E. gyűjtése. Vas és Zala megye területéről fallikus jellegű söprűtáncok kerültek elő. Nagyvázsonyban (Veszprém m.) pedig nyulak párzását utánzó nyúltáncot ismernek. Pesovár E. szóbeli közlése. 99 Fekti József (sz. 1902) adatközlése. 100 Fekti Józsefné (sz. 1903) adatközlése. 101 Az eddigi gyűjtések és megfigyelések alapján megállapíthatjuk, hogy a Duna menti bácskai és Kalocsa környéki táncosok szintén a dunántúli táncdialektushoz tartoznak. A számos megegyező vonás közül utalunk a mozgásmódjában, ritmikájában és dallamában kanásztáncszerű marsokra. 102 A táncolás kifejezésére használják „döccenni" („eldűcögött vele") „ugrálni", „dimbelni" szavakat. „Dimbelni az annyit jelent, hogy beiszik az ember a társaival, aztán elkezd dimbelni, táncul meg nem tudom mit csinál, danolni". Ulicza János (sz. 1898) adatközlése. 103 Lacinak mondták a pusztákon azt a helyet, ahol a legényemberek részére főztek. Ez elsősorban az egyházi birtokon volt, ahol nőtlen embereket alkalmaztak. A legények részére szakácsasszony főzött. Éppen azért ezeket „lacis béreseknek" nevezték. 104 Alszegiek a Ruskovicsnál, Felszegiek a Falussyéknál állítottak májfát. Fekti József (sz. 1902) adatközlése. 105. (Lekérés tánc közben?) Akkor jött életbe, mikor mink legénykedtünk. Szabad, szabad - akkor kezdődött. Ez kb. 23-24-ben kezdődött el, hogy egyik táncost a másiktól elvették. Ezen sok vita is volt, meg az örökké lesz is. Máma is fönnáll, mert például egynek vót egy menyasszonya, menyasszonyjelöltje, vagyjó ismerőse. Alighogy megfogja a másik elvette tűle. Ezen csak egy vita volt. Ez egy rossz szokás. Óriási rossz szokás, mert például én elhívok egyet, legyen szeretőm, menyasszonyom, jó táncosom, vagy ismerősöm, beszélgetni akarok vele, vagy szórakozni akarok, még szót sem válthatok mert egyenesen elviszik." fekti József (sz. 19U2.) adatközlése. 106. Saját megfigyelésem az 1959. május 3-i lakodalmon. 107. Garbacz Györgyné (sz. 1908.) közlése saját lakodalmáról. 108. A dalt énekelte Garbacz Györgyné. 109. Néhány évvel ezelőtt egy alsószentiváni lakodalomban a kikérést - mivel az éneket más nem tudta -Garbacz Györgyné végezte el. 110. A menyasszonytáncot ma a mindenfelé elterjedt műzenére („Jaj de szép kis menyecske lett ebből a lányból") táncolják. 111. Ez a tréfás lakodalmi tánc eléggé elterjedt jelenség Fejér megyében. Jenőn, a lányruhába felöltözött legényt „bolond-menyasszonynak" nevezik. 112. Megfigyelésem az 1959. május 3-i lakodalmon. 113. Kodály Z. - Vargyas L. 1952. Példatár. 43. sz. dal. 114. Bartók B. 1924. 303/b. számú dal. 115. U.o. LXV. 116. Lásd a Somogyi táncokban közölt kanásztáncok dallamait, és az 53 (a-53) 1. számú dalokat. 117. Bartók B. 1924. 303/a. sz. 118. Somogyi táncok 272-273. 119. U. o. 59., 60., sz. dalok 120. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. 645-646. 57-63. sz. dallamok. 121. Bartók B. 1924. 173. sz. dal. 122. U. o. 67. sz. 123. U. o. 49. sz. 124. Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. 697-732. 20. sz. dallam. 125. Somogyi táncok 52. sz. dal. 126. Bartók B. 1924. 37. sz. dal. 127. Kiss G. 1937. 171. 132