Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene – Fejér megye néprajza 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 25. (1982)

V. Egyéb, jellegzetesen dunántúli dallamok Az eddigi típustömbök összefüggés-rendszerükkel, több típusukkal együtt jellemzők a dunántúli dialektus-területre. Rajtuk kívül több olyan dallam is, amelynek nincs dús rokonsága, nincs típusköre, — vagy itt tömörül, vagy másutt nem is fordul elő, — avagy pedig különleges ötvözete egy idevaló egymagúnak és egy általánosan elterjedtnek: fél lábbal Béres vagyok, fél lábbal Kis-kvintvá/tó Páva „Makk is varí'-.ЬЛ. Pintyőke-Cinege (J. I. 130.):92. (érdekesen bővült változat). Mély-kanász (dunántúli forma: DÓ-ra, vagy alsó SZÓ-ra végződő első sorral): 177. egyelőre még el nem nevezett ABC B-szerkezetű kelet-dunántúli típus: 94. Zendülj föl Szent János: 23. Kérem alázatosan: 27. ÉSZAKRA, KELETRE, VAGY ÁLTALÁNOS ELTERJEDTSÉGRE MUTATÓ SZÁLAK VI. SZÓ -ötfokúság új stílusú dallamokban Tiszta formájában a SZÓ-ötfokúság jóformán csak moldvai és erdélyi, régi ereszkedő dallamainkban maradt fenn, nyomaiban azonban — és új stílusú dallamokban új életre keltve — végig követhető az egész magyarlakta területen. Ide tartoznak: 52—53., 125-126., 167-168. VII. Emelkedő terc-szekvenciás szerkezet, A A3

jelentkezése Amennyire kedvelt és gyakori a terc- és szekundszekvencia, kivált emelkedő formája, az északi szlávoknál, közép-európai (népies) műdalokban, egyes hazai népies műdalokban és egyházi énekekben, annyira kirí ez a szerkezet — főleg dúr-dallamossággal való összefonódása miatt — a magyar nép zeneanyagából, zenestílusából. Gyermekdalokban való megjelenése népi kölcsönhatásra vall, betlehemes megjelenése felsőbb betanítást sejtet. Ide tartoznak: 11., 13. (jellegzetes dunántúli szövegre!) és 20. 41