Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene – Fejér megye néprajza 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 25. (1982)

vasárnap történik ma is Pázmándon a vendégek hivogatása. Ilyenkor a felfogadott „vőfény", a „kisvőfényekkel" együtt (gyerekek, akik a menyasszony rokonai), a menyasszonyos háztól kiindulva járja végig a hivatalosakat. Mielőtt bemegy hozzájuk, a ház vagy az ajtó előtt egyet sípol. Miután bement a házba, akkor mondja el a hívogató verset. Esküvőre menet sípolással jelzi az indulást és a hazaérkezést. Miközben a lakodalmi menet csoportosan nóta- és zeneszóval vonul az utcán a templom felé, a „vőfény", aki a „kisvőfényekkel" az élen halad, időnként megszólaltatja a sípot. Az esküvő után szokásos táncot a pap udvarán („paptánc") is a síp jelzése szakítja meg. Pázmándon a 2. világháború után is még kb. 4—5 vőfény működött, és készítette, használta a cserépsípot. Két hasonló síp került elő a Mezőföldről is, Alsószentivánon egy pásztor használta, Enyingen pedig egy hajdani pusztagazda. Az utóbbi közlése szerint kutyák hivogatására szolgált. Fejér megye népdalait, hangszeres muzsikáját ma már főleg az idősebbek és egy-két ma is működő zenekar őrzi. Elhangzanak még közös összejöveteleiken, családi ünnepeiken. A hagyományos dalokat legjobban talán még a lakodalmakban, vagy egy-egy idős férfi névnapján énekelik. Ezeken az irányító szerepet az idősebb generáció játsza. Ilyenkor a fiatalabbak is belekapcsolódnak passzív tudásukkal. Ugyanis az a tapasztalat, hogy az idősebbektől hallott dalok nyomtalanul nem tűntek el, s ha már nem is éneklik rendszeresen azokat, valamit megjegyeznek. Egy-egy még élő ünnepi szokás is hozzájárul a dalok továbbéléséhez, pl. a húsvéthétfői sibálás. Néhány idősebb ember még saját vagy mások szórakoztatására előveszi a citerát, tamburát vagy hegedűt. Egyes régi zenészek kisegítőül beállnak a mai hangszereken játszó tánczenekarokba is. Ilyenkor az újabb dallamokat is játszák tudásuk szerint. Tudatosan ápolják Fejér megyében is az ének- és zenehagyományokat az utóbbi 10 évben szaporodó „pávakörök" és citerazenekarok. A köcsögdudának itt megvan az eredeti szerepe, hiszen innen, a puszták népétől terjedt el országosan. Bartók Béla egyik Fejér megyében gyűjtött népdala és kezevonása. Eredetije a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumában. 35