Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene – Fejér megye néprajza 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: A. sorozat 25. (1982)

— Hun háltál az éjjel, gilicemadár? — Ágyad előtt háltam, szivem-asszonkám. — Mér beljebb n'ém jüttél, gilicemadár? — Uradtól ném mertem, szivem asszonkám. — Nincs itthon az uram, gilicemadár, Falupatakán van, kűhidat csinál, — Jó lova van annak, gyorsan haza jár, A szerelem bántja szivem-asszonkám. — Hun háltál az ijjel, gilicemadár? — Dunyhád alatt háltam, szivem-asszonkám. — Megjött má' az uram, gilicemadár, Van má' más is, ki a dunyhám alatt hál. (Csanádi-Vargyas: Röpülj páva, röpülj. 141. sz.) A betyárballadák nagyobbrészt szintén beleilleszkednek az országos képbe. Ilyen pl. a Kismargita típus, amely gyűjteményünkben 3 változattal szerepel (32., 35., 36.). Ismeretes a Vértesalján és Mezőföldön egyaránt Patkó Sándor vagy Pistáról szóló, hetyke szövegű, dallamában régies vonásokat, újabb típusú dallamszerkezetet (ABBV

A) mutató ballada (42., 43., 44.). Egy-egy faluban (pl. Perkáta) több változata is előkerült. Megyeszerte éneklik Barna Jani történetét (45.). A ponyvaízű történetek közül említsük meg a kiirtott kocsmárosról (Jaj, de széles, jaj de hosszú az az út; 49.), és az öngyilkos szeretőgyilkosról (Szabó Gyula és Horváth Jolán vagy Erzsi tragédiája) szóló balladát (47.). Az egyéb, újabb balladáink között itt is kedvelték a juhászlegény és a bárólány történetét. („Túl a Tiszán jegenyefa magába..."36.). A balladák csoportjába soroltuk a sokszor néhány strófás, töredékes betyár és pásztor témájú epikus énekeket (pl. 31., 33., 46., 51., 52.), mint pl. a „Mëgy a juhász szamáron" szövegkezdetű helyzetdalt is (54.). Az utóbbi elég népszerű, és Sárkeresztúron a „magyar ugrálós" (ugrós) dallamaként is emlegették. A helyi eseményeket tartalmazó énekek sokszor még — frissességük miatt is — döcögő versezetükkel újabb eredetűek. Nem volt már idő ezek csiszolódására, bár régi formulák is jelentkeznek bennük. Erezni lehet ezeken a hírversek, vásári ponyvák, képmutogatók hatását. Igen gyakori témájuk két szerelmespár házasságának a társadalmi okokból való megakadályoztatása. Ilyen jellegű pl. Dél—Mezőföldön, Alsószentiván környékén Pécsi Pista és Kiss Ilona tragikus története, amelyet egy idegen dallamra énekeltek. Az ilyenféle énekek és történetek csak a közvetlen környéken ismertek. Itt jegyezzük meg, hogy ezek dallama rendszerint hasonló témájú, 11 szótagú, más szövegekhez is kapcsolódnak. Alábbi példánk egy ilyen szöveg első versszaka, amelyet Tenke József (sz. 1901), alapi férfi énekelt 1959-ben. „Halljátok-ё, Saregrësën mi történt? Begyes Pista, Lakos Mari elveszett. Elmentek a szőlőből a Sárrétre, Esküt mondtak egymásnak a szivére." Főleg a megye mezőföldi részén, de még Székesfehérvár—Felsővároson is ismerik az idősebbek azt az 1907-ben megtörtént esetet, aminek segítségével nyomon tudjuk követni a hírversek, ponyvaversek alakulását. Ugyanis a Sárvíz melletti Pötöllére igyekezve, az 28