Fitz Jenő (szerk.): A magyar pénzverés kezdete című konferencia előadásai, amelyek a Székesfehérvári Alba Regia Napok keretében 1973. május 14-én hangzottak el - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 21. (Székesfehérvár, 1975)
Káplár László: I. István király pénzei anyagvizsgálatának eredeményei
I. ISTVÁN KIRÁLY PÉNZEI ANYAGVIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A régészet és az analitikai kémia kapcsolata 1973- ban 175 éves múltra tekinthet vissza. 1798. október 4-én számolt be Berlinben, a Királyi Akadémia ülésén Martin Heinrich Klaproth svéd kémikus azokról az eredményekről, amelyeket különböző ásatásokból származó régi üvegek kémiai összetételének vizsgálatával kapott!1). K 1 a p r o t h munkássága a későbbiekben sok vegyészt arra ösztönzött, hogy régészeti leletek és más régiségek kémiai analízisét elvégezzék. A numizmatika és az analitikai kémia valamivel fiatalabb kapcsolatban áll ennél: mintegy 100 évre tehető a kezdet. Saját kutatásaim alapján igen jelentősnek tartok egy könyvet, amelyet 1881-ben Miskolcon adott ki a könyv írója: Theodor Rohde. A könyv címe: Die Münzen des Kaisers Aurelianus, seiner Frau Severina und der Fürsten von Palmyra. A könyv igen sok metrológiai és kémiai elemzési adatot tartalmaz. Érdemes idézni néhány mondatot a 304. oldalról : „A kémiai elemzést eddig csak kevéssé alkalmazták a numizmatika segédtudományaként. Egyes, olyan esetekben használták, amikor az érmék külső jegyei nem adtak elég támpontot az érmék pontos meghatározásához. Az analitika segítségével ismerhetjük meg az érmék összetételét és belső állapotát. Fellűnő, hogy ennek ellenére a legnevesebb numizmatik usok is alig — vagy csak kismértékben és rendszertelenül végeztek kémiai kutatásokat. Ezért hálás köszönettel kell illetnünk a híres tudósnak, Mommsen-nek tevékenységét ... úgyhogy ma már a metrológia és az analitika együttesen hivatottak az antik érmék tanulmányozásának kidolgozásában, kiépítésében tevékenyen együttműködni. ” A magyar régészet és a magyar numizmatika el(1) M. H. Klaproth, Mem. Acad. Royale Sci. Berlin, 1801. maradása az analitikai kémiával való kapcsolat terén meglehetően nagy. A kapcsolat felvételének kezdeményezése is — eddig — túlnyomó részben a vegyészek oldaláról történt. Csak nemrégen olvashattunk néhány idevágó közleményt. A Numizmatikai Közlöny legutóbbi kötetében!1 2) S z e p e s s y G. Néhány Árpád-kori pénz összetételének vizsgálata címmel mutatja be elemzési eredményeit. Az Erem e. numizmatikai ismeretterjesztő kiadvány legújabb számában!3) K á p 1 á r L. és Kahler F. Adatok a XVI. századi pénzhamisítás kérdéséhez című dolgozata kémiai analízisek eredményei alapján kutat esetleges összefüggéseket a hamisító műhelyek és a hamisításhoz használt fém eredete között. A régészeti és a numizmatikai tárgyú analitikai vizsgálatok több célra is irányulhatnak. Az elemzési módszert a céltól függően kell megválasztani. A régészeti és a numizmatikai analízis igen specializált tudományágakká fejlődött az elmúlt 20—25 év alatt. Vegyészmérnökök és vegyészek a legmodernebb műszeres technika segítségével, a legkorszerűbb analitikai és műszeres analitikai eljárások közül választhatják ki a rájuk bízott sajátos problémák megoldásához a legmegfelelőbb módszert és eszközöket. Ugyanakkor azonban a régészeknek és a numizmatikusoknak is fokozottabban tájékozottaknak kell lenniük az analízisek lényeges, valódi értékéről. Ez év márciusában a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára azzal a kéréssel fordult munkahelyemhez, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszékéhez, hogy végezzük el 11 darab régészeti-numizmatikai anyagnak lehetőleg roncsolásmentes módszerrel történő analitikai vizsgálatát. Dr. Pungor Ernő tanszékvezető egyetemi tanár engedélyezte a kérés teljesítését. A vizsgálatokat el(2) Szepessy G., NK, LXX - LXXf, 1971-72, 09 — 71. (3) Káplár L. - Kahler F., Az Érem, XXIX., 1973/1. 17-21.
