Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
A viszonylag kis terjedelmű és szerény javadalmazásé egyházmegye első püspökévé a város szülöttjét, Sélyei Nagy Ignácot nevezte ki.51 Az új püspök nagy 'tervekkel indult: püspöki palotát akar építeni, papnövendékeinek pedig szemináriumot, de ezek megvalósításához hiányoznak az anyagi feltételek; viszonylag szerény javadalmi birtokát nem sikerül jövedelmezővé tennie. Püspöksége kilencedik évében keserűen panaszkodik számvevőjének: — „...jövedelmem esztendőről-esztendőre úgy elmegy, hogy nem szolgáltatom, se valami nagyobb és emlékezetesebb dolognak kezdésére valamint öszve nem gyűjthetek.. .”52 — Az udvarhoz küldött felterjesztései is tele vannak kesergéssel egyházmegyéje szegénysége miatt. Bécsi ágensének, Bernáth Györgynek így ír: „... ami pedig a legfontosabb és amit leginkább fájlalok: lehetetlenség számomra, hogy akár csak gondoljak is arra, hogy valami jelentősebb könyvtárat szerezhessek magamnak,”53 A püspöki palota építése 1788-ban elkezdődött ugyan, és az épület északi oldalszárnya a következő esztendőben tető alá is került, de ugyanaz évben, 56 éves korában bekövetkezett halála meghiúsította további terveit. Egy reprezentatív könyvtár létesítésére vonatkozó szándéka sem valósulhatott meg. Hagyatékában azonban egy 639 műből álló, 1264 kötet könyvet és 9 kötet folyóiratot számláló gyűjtemény maradt utódaira, amely majd alapját képezi a jövendő püspöki könyvtárnak. A könyvtár leltározásával megbízott Szabó József székesfehérvári felsővárosi esperes a könyveket tisztán formai szempontok szerint négy csoportra osztja és csoportonként újra kezdődő számozással írja le, megjelölve a művek példányszámát, címét, szerzőjét, a kiadás helyét, idejét, kötetszámát, végül a formát. A címek leírása sokszor elég hevenyészett. Formai szempontból a könyvtár 94 foliánst, 140 negyedrétű, 375 nyolcadrétű és 25 tizenkettedrétű művet foglal magában. Az összeírásból az is kiderül, hogy a könyvek a püspök szűkös lakásául szolgáló régi prépostsági épület egyik egyablakos helyiségében négy szekrényben és a falak mentén rendezetlen állapotban voltak elhelyezve.54 A könyvtár anyagát szakok szerint csoportosítva, megállapíthatjuk, hogy a könyvek kétharmadát kitevő teológiai részszakok szerint arányosan felépített teológiai könyvanyag mellett, a gyűjtemény egyharmadát főkép humán jellegű, világi művek alkotják. A teológiai ágazatok közt a spekulatív teológiát képviselő és az apologetikus művek száma a legnagyobb (mintegy 65j. Gazdag még a patrisztikai irodalom, értékes kiadásokkal (28). Néhány bibliai kiadvány is megragadja a figyelmünket: egy Párizsban, 1532-ben megjelent biblia és egy brno-i kiadású, Luther fordításában 1686-ból. A hagiografiai művek csoportjából kiemelkedik a Bollandisták jeles Acta Sanctorum-ának, a szentek kritikai életrajz feldolgozásának első 18 kötete, mely Amsterdamban 1643—1685 között jelent meg.55 51. Sélyei Nagy Ignác Székesfehérvárott született 1730-ban. Sélyei Nagy János szenátor fiaként. Felsőbb tanulmányait Nagyszombatban és Rómában végezte, mindig kitűnő eredménnyel. Pappászentelése után Padányi Bíró Márton veszprémi püspök titkárja. 30 éves korában kanonok, majd a Királyi Tábla egyik főpapja. Tehetsége, kiemelkedő műveltsége és jelleme egyaránt alkalmassá tette arra. hogy az uralkodó az új egyházmegye élére állítsa. Ld. NÉMETH L. : sélyei Nagy Ignác 1777—1789. = A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára. (Székesfehérvár, 1977.) (továbbiakban Jubil. Névt.) 65—75. 52. Székesfehérvári Püspöki Levéltár (továbbiakban Szív. Pl.) sélyei Nagy Ignác kéziratai. Levél számvevőjéhez, Horváth Istvánhoz. 1787. jan. 18. 53. Szív. Pl Acta Ecclesiae Albaregalensis 1781—1782. 231. Levél Bernáth császári ágenshez, 1782. márc. 9. 54. Szfv. Pl 5893/1. Originalis Conscriptio Bibliothecae Eppalis per emissum Capitularem Szabó .. . 1790. peracta. 55. Ez a mű nem szerepel ugyan a Szabó-féle leltárban, de a további hagyomány egy 1811. utáni püspöki könyvtári katalógus nyomán Sélyei Nagy szerzeményének tudja. Vö. KUTHY I.: Emlékek a székesfehérvári püspöki könyvtár múltjából. Székesfehérvári Szemle (1937.) Ill—IV. 37. 61
