Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)

dúlt és a levegőben lógó kváderkövek bármikor lezuhanhatnak. Nevéhez fűződik az ősi bazilika maradványainak részbeni lehordása, amiért az utókor méltán elmarasztalja.7 24 Erre a püspöki palota építése kapcsán került sor. Menti a püspököt, hogy az épület helyreállítására semmi reménye nem lehetett.

Sélyei Nagy Ignác püspök 1789 novemberében Pestre utazott, hogy megfelelő orvosi kezelést kapjon. Itt érte utol a halál, ugyanezen év november 5-én, életének 56. évében. Holttestét Székesfehérvárra szállították és ott az ún. Hosszú temetőben helyezték sírba. 1674-ben hamvait felvették és a tepaetőbe épített új kápolnába helyezték. Majd 1938-ban a Bazilika rangjára emelt székesegyház altemplomában nyert végső nyugvóhelyet.* 274

274. FÉNYI O. : A székesfehérvári királyi bazilika, op. cit.

* Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári történész ülésszakon 1970 májusában.

89