Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)

Sélyei Nagy Ignác származása és püspöki kinevezése

Az egyházmegye alapításával egy időben jelent meg Sélyei Nagy Ignác püspök kinevezési bullája, amiben a pápa a püspöki lak felépítését, a papnevelés kérdésének a megoldását és jótékonysági intézmények felállítását is figyelmébe ajánlotta az új székesfehérvári egyházmegye első püspökének.224

Sélyei Nagy Ignác Székesfehérvárott 1733. május 5-én született.225 Atyja Sélyei Nagy János, tekintélyes városi nemes, aki több éven keresztül szenátor volt, és ismételten ellátta a bírói hivatalt is.226 Ilyen minőségben szerepelt a jezsuita templom alapkövének feliratában is.227 Nagy Ignác középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd Bíró Márton veszprémi püspök 1750-ben felvette az egyházmegyéjébe, és a nagyszombati szemináriumba küldte. Itt Nagy Ignác 4 éven át filozófiát tanult, és magiszteri fokozatot nyert. A tehetséges fiatalember számára püspöke alaposabb képzést óhajtott nyújtani, ezért a római Collegium Germanico—Hungaricumba küldte tanulmányai folytatására. A jeles intézet rektorának dicsérő jelzőkkel telitűzdelt levelével érkezett vissza a püspökéhez, amikor tanulmányait befejezte és doktori fokozatot nyert. Az örök városban 1757. december 13-án szentelték pappá.228

Római tartózkodása utolsó évében fiatal pap számára szokatlan megbízást kapott püspökétől. Padányi Bíró Márton a procurátori tisztséget ruházta rá, és a fiatal Nagy Ignác nyújtotta be a kongregációnak Bíró Márton püspök 1758-as ad limina jelentését.229

A kollégium anyakönyve is kiemeli Nagy Ignác kiváló képességeit, fogalmazási készségét, a latin nyelv mesteri kezelését. Tehetségével az egyetemi disputákon hallgatóságát bámulatba ejtette.230 A püspökének ajánlott nyilvános vitán, ami a záróvizsgának felel meg, „summa cum laude et omnium plausu et admiratione” szerepel. További tudományos működését meggátolta püspökének intézkedése, mivel hazarendelte a fiatal papot a paphiánnyal küzdő egyházmegye szolgálatára.231 232 233

Padányi Bíró Márton mint püspöki titkárt azonnal maga mellé veszi, egy évvel később címzetes, 17ÖO-ban pedig már tényleges kanonokká nevezi ki. Dolgozik az egyházi biróságon. Az öregedő Bíró Márton nélkülözhetetlen jobb keze, mint oldalkanonok állandóan püspöke mellett tartózkodik Sümegen.282 Bíró püspök halála után Koller Ignác püspök irodistája, így az egyházi ügyekben eljáró Koller Ferenc államtanácsossal, a püspök testvérével közeli kapcsolatba kerül.

1773-ban a királyi tábla főpapja, 1775-ben címzetes püspök és a 7 személyes tábla ítélőbírája, majd 1776-ban a Helytartó Tanács tanácsosa lesz. A Budára helyezett egyetem első kancellári tisztségét is elnyeri.283

Nagy Ignácnak a püspöki kinevezése előtt betöltött néhány munkaköréből is láthatjuk, hogy az újonnan alapított székesfehérvári egyházmegye első püspökeként az

224. Ibid. 239.

225. Székesfehérvári belvárosi plébánia kereszteltek anyakönyve. III. köt. 96.

226. KÁLLAY I. : A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei. 1688—1790. Fejér megyei Történeti Évkönyv 6. (1972.) 111—112.

227. PAUER J. : op. eit. 192.

228. Szív. PL fase. 10. 1754. okt. 29-től 1758. ápr. 3-ig a Coll. Germanico—Hungaricum növendéke.

229. Szív. PL. fasc. 10. Padányi Bíró püspök levele Nagy Ignáchoz, 1758. febr. 3.

230. VERES A.: Matriculae et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. Vol. II. Collegium Germanicum et Hungaricum I. Matricula 1559—1917. (Budapest, 1917.). 184—185.

231. Téves a több helyütt szereplő adat, hogy tanulmányait a párizsi Sorbonne-on folytatta.

232. PEHM J.: op. cit. 420.

233. Szfv. PL Acta Ecclesiae Albaregalenis I. 1. (a továbbiakban AEA). KAROLY J. : op. cit. I. 412.

79