Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688 - 1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777 - 1789)
nak, akik a veszprémi püspöktől Földvári Dömötör Ferenc személyében papot kaptak.96 Lovasberénybe Fleischman Anzelm földbirtokos hívott ferences lelkipásztort a fehérvári rendházból 1719-ben.97 98 99 100 A pázmándi plébánia 1721-ben,íB az etyeki 1723-ban alakult." Mindkettő a jezsuita rendnek, mint helyi földbirtokosnak köszönhette a létét, és mindkettő egyházmegyés papot kapott.109 Ugyancsak a helyi földbirtokos igyekezetének köszönhető a bicskei plébánia, ahol a régi katolikus templomot 1701-ben vette vissza a reformátusoktól gr. Batthyány Ádám, de egyelőre a paphiány miatt Pál deák személyében licenciátusra bízta a katolikus közösség vezetését. Plébánost a református többségű község Bíró Márton, a későbbi veszprémi püspök személyében kapott.101 Adony 1724-ben kapott egyházmegyés papot, miután 1722-ben Zenegg Kristóf és Miklesics György katolikus földbirtokosok katolikus vallású telepeseket hoztak a községbe, és 1722—24 között megépítették kőből és téglából templomukat.102 Tárnokon 1724-ben kezdte meg működését először egy bosnyák ferences, majd 1734- től Franyul Márk horvát nemzetiségű pap fejtett ki áldásos működést a máterben és filiáiban, Ráckeresztúron és Sóskúton.103 Csákváron 1727-ben szerveztek plébániát a püspök és a földesúr. A plébánia itt is egyházmegyés pap vezetése alá került.104 A katolikus restauráció ügye az államkormányzat részéről hathatós támogatásban részesült. Állami részről különösen sürgették a püspököket új plébániák szervezésére. Acsády Ádám püspök által a Helytartótanácshoz felterjesztett javaslat szerint 1726-ban megérett a helyzet plébánia alapítására Ácsán,105 Pákozdon,106 Szabadbattyánban, Sárkeresztúron, Kálozon, továbbá Fülén.107 Az 1733-as összeírás szerint a következő kép alakult ki az egyházmegye Fejér megyei részének katolikus plébániáiról és plébánosairól:108 96. Váll kereszteltek és házasultak anyakönyve 1714-től. 97. Lovasberényi kereszteltek anyakönyve 1719-től. — Már 1704-ben történtek lépések a lovasberényi plébánia felállítása ügyében, de a kivitelezés későbbre maradt. Diarium: 1704. ápr. 23. 98. Pázmándi kereszteltek és házasultak anyakönyve 1721-től. 99. Etyeki plébánia kereszteltek, házasultak és halottak anyakönyve 1723-tól. 100. A bicskei ev. ref. egyház története. Nagykőrös, 1896. 17. 101. PEHM J.: op. cit. 51. 102. LENDVAY Z. : Az adonyi plébánia története. Kézirat a szerző tulajdonában. 103. Franvul Márk 1745-ben Bíró Márton, maid 1777-ben Nagy Ignác püspöki kinevezésekor is tanúként szerepel a processus informativus-ban. A ráckeresztúri anyakönyvben utódja „vir Zolotissimus”-nak nevezi. 1777-ben modrusi kanonok és protonotárius. 104. A plébános érkezése előtt 1719—1727-ig Nagy István licenciátus működött Csákváron. (Can. Vis Distr. Alb. p. 131.) 105. Nyolc évvel előbb már működött a plébánia, de öt év óta nincs betöltve. 106. Templom van. Földbirtokos a jezsuiták komáromi rezidenciája. 107. Vissza kellene adni a katolikusoknak a templomot és munkába állítani a plébánost, aki a zavaros időkben hagyta el plébániáját. A fehérvári jezsuita diárium szerint a menekült fülei franciskánus plébános 1703. február 25-én a házban tartózkodik. 108. VPL Conscr. Prov. Par. Fase. I. nr. 4. 63
