Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Baranyai Béláné: A két Nesselrode

nyiben ott érné utói a halál, a pécsi székesegyház szentélyében legyen eltemetve, és epitáfiumot állítsanak neki.10 Helyzete Fehérvárott még sokkal nehezebb, ahol mint a régi prépostság török utáni harmadik prépost az ősrégi prvilégiumokat, jogokat próbálja érvényesíteni, ezek régi értelmezése szerint lép fel. Igényei erős ellentétben állnak az új kor felfo­gásával, így a neo-aquistica-féle bizottság, a Hofkammer, és az alatta levő budai kamarai adminisztráció (Cameral-Administration zu Ofen), vagy a Hofkriegsrat, de különösen a teljesen aulikus felfogású, szintén idegen származású herceg Sachsen- Zeitz prímás nézeteivel találja magát szemben az idősebb Nesselrode.11 Legutóbb Fényi foglalkozott a prépost Fehérvárra és itteni prépostságára vonat­kozó pereskedéseivel. A prépost a város ellen 1712-ben pert indított, így nemcsak az új világi hatóságokkal került harcba, de a királlyal is. Mivel pedig akkor a prépost­ság illetékességének, kompetenciának jogosultságát is kétségbe vonták — vajon „exempt” a prépostság mint régen volt, vagy Esztergom alá tartozik-e? — Nesselrode perbe került prímással is. A prímás ugyanúgy mint a város, Bécs felé apellált, Nes­selrode pedig Róma felé. A prímás mellett foglaltak állást a következő egyházi ható-10. Az 1720. VIII. 23-án Bécsből datált végrendeletében (két kiegészítésével együtt) hitelesített másolatban: OL: E 148. NRA. f. 45.) : . .Si contigerit me Quinque Ecclesiis mori, in ecc­lesia cathedrali sepulturam meam determino, et quidem in choro, e regione sedis meae episcopalis, qua qua in ecclesia utor . . . fiet tamen in eodem . . . loco epitaphium pro me­moria mea.. Mint a kor katonai helyzetét jól ismerő püspök u. o. írja: „Habeo pariter praetensionem liquidam aliquos mille florenos renensium in Belgio. . . quam pecuniam . . . lego pro hosp­­tali militari Essekini et Sigethi. . . — 1720-ban N. nevezi mint végrendeletének első ,,execu­­tor”-t Schönborn gróf vice-kancellárt; neki szánta: „optimum meum tractum equorum currilium, a másik ,,executor”-nak „duos pariter equos curriles et unum currupi civitaten­­sem”. Hasonlóan: „celsissimo d. no principi a Schwarzenberg lego meliorem equum...” A püspök műveltsége is érezhető a végrendelet szövegéből: „Serenissimo Principi Eugenio a Sabaudia lego duas meliores picturas domi meae...” Ilyen szempontból Is eraekes az írt­ban. mint első „executor” említett Schönborn gróf: az 1729-es kiegészítésből derül ki, hogy ez nem más, mint az 1729-ben a würzburgi püspöki székbe emelt Friedrich Kari von Schön­­born, aki a nagy építésszel, Neumann Balthasarral, felépíti a híres püspöki rezidenciát, amelyet Tiepolo freskói díszítenek: „Quod cum atempore conditi mei testamenti sint muta­ta. . . quod cum executor d. nus comes a Schönborn recenter ad majores episcopales et principales dignitates electus. . . existât”, kéri helyette ’’excell. d. num commissarium Bel­licum Generalem, charissimun consanguineum meum dominum comitum a Nesselrod. ..” ez is mutatja, hogy ő habár a legmagasabb körökben járatos, el nem felejtette régi eredetét: nemcsak hogy egyik unokaöccsét kéri fehérvári utódnak, hanem végrendeletében családja többi tagjára is gondol, ezenkívül szívén fekszik ősrégi kölni családi házuk sorsa: „meo nepoli lego. . . donationem. . . meae domus in civitate Viennensi. . . ut, si illam divendat, pecuniam provenientem applicet ad domum nostram paternam et aviticam in civitate Colo­­niensi (vulgo „der Grosse Nesselroder Hof”) et illa per fidei commissum in familia rema­neat” (op. cit). A fent említett Nesselrode (1673—1751) : Ferenc Károly Hermann, tábornagy, 1705. IX. 4. kap grófi rangot, 1729-ben magyar indigenatumot Wesztfáliai kastélyt Grünberg Schlaun építész emelte; 1. „Westfalen” 42. (1964) 275 stb. — A prépost érdemeire: „praeposituram Albensem ex pulveribuserexi, domum uti et Ecclesiam reparari, magnis sat sumptibus meis, eius iura et privilegia contra iniustum aggressorem cardinalem Saxoniam. . . multorum millium ex­pensis defendi. . (Végrendelet) „. . .nullus dubito, quod Sua Maiestas bene informata fuerit de. . . omnibus structuris, aedificiis et reparationibus dirutarum ecclesiarum mearum” (ibid). 11. A város elleni per: Székesfehérvár, Püsp. It.: „Arch, exemptae Praepositurae” VII. Dob. IX. f. 3. — a prímás elleni per 1.: Esztergom, Prímásl It.: Arch. Vetus, no. 2149—2152/Film: OL: 2964—2967. doboz). V. ö. : NÉMETH A. : A székesf. kiválts, prépostság és az esztergomi ér­sekség. Századok. 1901. 4r>

Next

/
Oldalképek
Tartalom