Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Baranyai Béláné: A két Nesselrode
Baranyai Béláné A KÉT NESSELRODE Kutatásom eredetileg egy bizonyos rajz azonosítása körül indult, amelyet séllyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke használt fel, amikor azonnal kinevezése után beadványában Mária Terézia segítségét kéri az ősi fehérvári bazilika felépítésére.1 Kutatásomból kiderült, hogy a kérdéses rajz az idősebb Nesselrode fehérvári prépost számára 1712 körül készült.2 A Nesselrode-család a X. századtól kezdve ismert BERG hercegségből való alsórajnavidéki ősnemes család. A családnak három ága volt, ebből az egyik, Nesselrode- Ehreshoven, amelyből a két prépost származott, századunk elején kihalt, két másiknak még vannak élő tagjai. A Nesselrode-Ehreshoven ága levéltárát a düsseldorfi Hauptstaatsarchiv őrzi.3 1700 körül a család több tagja bárói, ill. grófi rangú, közülük néhány a császárt magas katonai vagy civil állásban szolgálta.4 NESSELRODE VILMOS FERENC BERTRAM (1600—1732) eleinte katona volt, élete derekán hagyta el világi pályáját és pap lett, mielőtt Magyarországra került, már a münsteri és a lüttichi (Liège) kanonokság, ill. prépostság javadalmasa.5 Lipót király 1703 februárjában fehérvári préposttáj egy hónappal később pécsi püspökké nevezi ki őt. A király egyéb érdemei mellett kiemeli, hogy Nesselrode a 1. CL.: A. 93. Act. Part. í. 55 és OL.: C. 33. Cass. Paroch. dioec. Alb, 1777. 2. BALOGH J. : A művészet Mátyás király udvarában. Adattár. (Bp. 1966.) 182. és 185. — A vázlatos helyszínrajz (Situationsskizze) további értelmezéséhez legújabban: FÉNYI OTTÓ: A székesfehérvári királyi bazilika és a préposti residentia a XVII. században. Székesfehérvár Évszázadai 3. (Székesfehérvár 1977) Kralovánszky (1967) és Marosi (1971) véleményeinek megemlítésével. 3. Düsseldorf, Hauptstaatsarchiv: Depositum Nesselrode Ehreshoven. Itt is kifejezem köszönetemet Dr. Wisplinghoff ottani levéltárosnak nekem két ízben kérdezésemre írt válasza miatt (1967. IX. és XI.). 4. Mivel a család Jülich-Berg hercegségből származik, lehetséges, hogy Lipót császárt kiváló osztrák udvari kancellár gr. Strattmann (1683—93), szintén e vidék fia, a Nesselrode-családra figyelmeztette; Strattmann már feltűnt a Jülich-Cleve-féle örökségi vitában és közvetített Lipót harmadik házassága létrehozásában; így került véglegesen Bécsbe. Az 1687/88-as magyar országgyűlésen is mint Lipót király ügyes diplomatája szerepelt. 5. N. Vilmos Ferenc Bertram 1650 és 1660 között születhetett (1720-as végrendeletében írja, hogy több mint negyven éven át szolgálta a császárt), 1732-ben meghalt Bécsben. 1703. II. 4-n történt kineveztetésében : „.. . quia. . . tam in qualitate caerarii, quam consiliarii imperialis Aulici, . . .et triennio auditoratus S. Rotae Romanae officium gessit, eccleisarum Monasteriensis et Lcodiensis praepositus et canonicus . . . sibi episcopatum Chaionensem generose recusavit. . .” 1703. IV. 27. Lipót kinevezi őt pécsi püspökké. N. püspökké, szenteltette magát 1711-ben saját kívánságára fehérvári prépostsági kápolnájában 1703. VI. 12—19-ig N. először Fehérváron volt (Bp. : Egy. Kvt.: Ab. 82. Diarium Miss. Albaregalensi). 43
