Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott

adjunktus. Az eltűnt hivatalnokok más állomásokon tűnnek fel, tehát áthelyezgették őket. A napóleoni háborúk után Székesfehérvár hadélelmezési hivatala a főhadparancsnokság budai kerületéhez tartozik. A munkát csak egy élelmezési adjunktus látja el: a hivatal 1848-ig sem fejlődik többé.87

A XIX. század első felében Székesfehérvárt államigazgatási szempontból nézve a Dunántúl másodrendű városai közé sorolhatjuk, Győrött, Sopronban több a királyi hivatal; harmincad, sóhivatal; az utóbbi tartománybiztossági székhely is. Amellett Győr egyházi, püspöki és vármegyei igazgatási székhely is, szabad királyi városként adminisztrációja erősen kiépült. A megyei és a városi törvényhatósági adminisztráció Sopronban is erős apparátussal rendelkezik. Székesfehérvárott az élelmezési hivatalon kívül a közvetlen állami igazgatást 1813-tól, a posta államivá válásától kezdve, királyi postahivatal, és 1815-től, a Magyar Kamara alatt, királyi ügyészség képviseli.68

Az 1848/49-es szabadságharc után is csak lassú a város fejlődése. A Dél-nyugat felé vezető vasútvonal kiépülésével az államvasúti hivatalok, a közigazgatás szakágazatainak kibővülése a XIX. század utolsó negyedében fokozatosan változtattak csak ezen.

*

Mint az eddigiekből kitűnik, Székesfehérvár jelentőségét korábban részint az uralkodói hatalomhoz való különleges viszonya és az Itália irányába vezető úton fekvése adta meg. A törökkorban magyar, majd török kézen határvárrá lett. A XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben közigazgatási jelentőségét erődített jellege és a hozzá kapcsolódó helyőrség tartotta fenn. A vár stratégiai és az útvonal kereskedelmi jelentőségváltozásával párhuzamosan haladt a város sorsa államigazgatásilag is. A szabad királyi városi jelleg visszanyerésével, a XVIII. század folyamán megkímélődött a jelentőségvesztéstől, másodlagos, regionális centrumjellege megerősödött, és sorsa egybefonódott az országos fővárossá váló Buda, majd Budapest, mint elsődleges központ sorsával. Ez olvasható ki a város államigazgatási helyzetének történetéből is.*

07. A Calendarium Titulare és a Schematismus Inclyti Regni Hungáriáé adatai alapján.

68. E hivatal irattára a Királyi Jogügyigazgatósági Levéltár részeként az Országos Levéltárban van. Évköre: 1815—1855.

* Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári törétész ülésszakon 187# májusában.

39