Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Somkuti Éva: Székesfehérvár betelepítése a XVII. század fordulóján (1688 - 1703)
A kézművesiparon kívül nem termelő jellegű, hanem szolgáltató iparnak, illetve a kereskedelemhez kapcsolódó ágazatnak tekinthetjük a vendéglátást. 3 fogadóst és 2 serfőzőt ismerünk a korszakból. Gregor Karner fogadósnak két polgári háza volt Fehérváron, adószedőnek és tanácsosnak is megválasztották. Christoph Hörmann házzal és telekkel rendelkező polgár volt. A sörfőző iparos és kereskedő egyszerre. A sört maga főzte, a söreladás jogát pedig a várostól bérelte.54 Fehérvár első serfőzőháza 1693 és 1696 között készült el. Az építési számlákból ismerjük az első serfőzőmester, Christoph Zederer nevét.55 Még egy serfőzőről tudunk, a bajorországi Jakob Winschről, aki 1699-ben kötött házasságot Fehérváron. A gyógyítás mesterségéhez kapcsolódik a fürdős (1 fő), a felcser (3 fő) és a gyógyszerész (2 fő) szakmája. A fürdős és a felcser munkája a beavatkozások tekintetében erősen határos, esetleg azonos volt az orvosi munkával. Társadalmi megbecsültségük kisebb a kézműveseknél, hiszen a barokk korízlés szerint alacsonyrendűnek ítélt testi beavatkozásokat végezték. Képzettségük szerint még nem tartoztak a diplomával vagy felsőbb iskolával rendelkező tanult emberek, orvosok vagy magasabb állású hivatalnokok közé. Karl Posselt szászországi felcser 1696-ban halt meg Fehérváron. Emerich Moritz Pápáról jött Fehérvárra, s mint házzal és telekkel rendelkező polgár élt itt huzamosabb ideig. A felső-ausztriai Leopold Ignaz Schreck, akinek apja is felcser volt, már 1691-ben házat és polgárjogot nyert,56 1697-ben kötött házasságot Fehérváron egy bajor szenátor lányával. Az egyetlen fürdős, Andreas Mattäus Fläschker szintén ház- és telektulajdonos volt a Belvárosban. A gyógyszerészek maguk készítették az orvosságokat, és a gyógyszerek árusításával nemcsak kereskedelmi, hanem orvosi tevékenységet is kifejtettek. Ismerjük ebből a korszakból a gráci származású Johann Baptist Seizet, aki 1702-ben házasodott Fehérváron és a Pápáról idetelepült Johann Caspar Sartoryt. Az utóbbi a felszabadult város első lakói között van, huzamosabb ideig élt Fehérváron, több háza volt, és egy ideig aljegyzőként dolgozott a városi kancelláriánál. Tanult, nyelveket tudó ember volt, a gyógyító mesterségek képviselői közül a legtekintélyesebb fehérvári polgár.5' Hasonlóképpen évekig dolgozott városunkban Simon Franz Mallath gyógyszerész, aki 1707—1711-ig városi belső tanácsos volt.58 59 A kereskedők később jelennek meg a város társadalmában. A fehérvári Kereskedelmi Társulat alapítólevele 1712. december 18-án kelt.58 A Társulat egyik alapító tagja és első elöljárója, Lorenz Peyrl már 1698-ban ház- és telektulajdonos volt, a Palotai kapu közelében álló 3-as számú belvárosi házat vette meg. Az alkalmazott értelmiségi rétegből két lakost ismerünk: az Ausztriából jött Adam Christoph Kürchschlager tanítót, aki 1696-ban, és a tiroli származású Wolfgang Acharner orgonistát, aki 1703-ban kötött házasságot Fehérváron. A kimutatás végére kerültek azok a német személyek, akiknek foglalkozását még nem sikerült kideríteni, de ismerjük a városi vezetőségben betöltött hivatali tisztségüket, illetve azok, akiknek a tisztsége és a foglalkozása egybeesik. Közülük kiemelkedik a Győrből Fehérvárra települt Andreas Traxler városbíró, aki belső tanácsos és 54. Ibid. 57—58. 55. APol. I. 65. számlák, szerződések. 56. APol. I. 16. 57. APol I. 87. 58. Prot. 1701—1711. 200. — KÁLLAY I.: A székesfehérvári... op. cit. 111. 59. VÉRTES J. : Kétszáz esztendő (Székesfehérvár 1910). 21
