Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
Ugyanakkor összeírták az ének- és zenekar névsorát is, azok nevét és beosztását, akiket a káptalan és a város rendszeresen fizet. Nem említi azonban a jegyzőkönyv a nem fizetett zenészeket, mivel azok nem tartoztak az alapítványokhoz. Mivel sok új név szerepel az összeírásban, célszerűnek látjuk itt is táblázatba állítva ideiktatni névsorukat, jelezve beosztásukat és fizetésüket.61 Sorszám Név Beosztás: Fizetés káptalan- várostól tol a összesen í.Janny József karigazgató, basszista 143,85 159,60 303,45 Ft 2.Emmerth Henrik vasár- és közn. orgonista400,— 75,-475,— Ft 3.Bernreiter Lipót szóló és I. hegedűs 288,—106,50 394,50 Ft 4.Feld Antal I. hegedűs 105,—50,— 155,— Ft 5.ifj. Bardon József II. hegedűs 63,—— 63,— Ft 6.Rotter Ernő mélyhegedüs —50,— 50,— Ft 7.Stand Antal csellista 84,-20,-104,— Ft 8.Szeszkál Ferenc bőgős 52,50— 52,50 Ft 9.ifj. Büttl Károly ifj. Janny József tenor énekes helyettes 105,—85,— 190,— Ft 10.Vogl-Frank Anna alt énekesnő 63,—— 63,— Ft 11.Büttl Pilhoffer Amália szoprán énekesnő 73,50— 73,50 Ft 12. 14. 2 szoprán, 1 alt énekes— 201,60 201,60 Ft 15.id. Bardon József kürtös V. trombitás 47,25 25,—72,25 Ft Janny 1886-ban 72 éves korára való tekintettel visszavonult a karnagyi állástól és hat év múlva meghalt 1892-ben. Félévszázados fehérvári működése korszakot jelent a város zenetörténetében, a káptalani zenekarnak pedig legfényesebb virágkorát. Emmerth Henrik (1887—1890) Janny lemondása után Emmert Henriket nevezték ki utódának. Emmerth ekkor már régóta működött a káptalan szolgálatában, mint orgonista, de e mellett külső tevékenységet is fejtett ki a városban. Ö szervezte meg Fehérváron 1860-ban az első dalárdát. Az iskolákban is működött mint énektanár. Több népszerű szerzeménye maradt fönn. Ilyenek: „Tavaszi dal”, Két „magyar irályban” készült rondó, „Gyászdal” stb.62 61. Vis Can. 1868. 105. — E. 62. DORMUTH A. : Székesfehérvár kulturális élete a XIX. században. Székesfehérvári Szemle (1936) — E. 193
