Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
Pauer azonban elsősorban ősnyomtatvány gyűjteményével szerzett magának a múlt század utolsó harmadának magyar bibliofiljei sorában kiemelkedő helyet. A 15. századi nyomtatványokat 1880-ig mindössze két mű képviselte könyvespolcain. Ettől az időponttól azonban hat éven keresztül megrendelésére a különböző külföldi (bécsi, turini, milánói, lipcsei) antiquáriumokból meglepő bőségben áradnak könyvtárába az incunabulumok. Ennek a gyűjtésnek gyümölcse az a 481 kötetre rugó együttes,90 amely néhány (5) más forrásból származó, majd utódja, Steiner Fülöp által összegyűjtött 30 incunabulummal az ország egyik leggazdagabb ősnyomtatvány gyűjteménye lett.91 * Ha tartalmi szempontból elemezzük ezt az incunabulum együttest, kiderül, hogy a müvek jelentős része a spekulatív és gyakorlati teológiához tartozik (88). A 13 biblia kiadvány mellett postilla jellegű művek (24), patrisztika (34), hagiográfia (10), hitszónoklati gyűjtemények (39) és épületes olvasmányok (11) egészítik ki a teológiai szakkönyveket. A filozófia 43, a jogtudomány 31 művel van képviselve. De találunk az ősnyomtatványok között orvostudományi (7), földrajzi, természetrajzi (5), csillagászati, matematikai (9) és egyéb ismeretágakhoz tartozó műveket is. írásos feljegyzések híján nem adhatunk pontos választ arra, vajon mit fizetett ki Pauer a csaknem félezer ősnyomtatványért. Hozzávetőleges számítások alapján azonban mintegy 10 000 arany forintra becsülhetjük azt az összeget, amelyet a könyvszerető püspök az értékes gyűjtemény megteremtésére áldozott. A püspöki könyvtár teljes rendezésének tervével Pauer is foglalkozott. A nagy terem polcait megújíttatta, a könyvtárfolyosó mai képét az ő idejében 1881—83 között kapta. A püspök a könyvtár feldolgozásához szükséges bibliográfiai segédkönyveket is beszerezte, és az antiquákat meg az ősnyomtatványokat maga írta le nagy szorgalommal és hozzáértéssel. Halálával azonban és az azt követő személyi változások következtében a könyvtár rendezése abbamaradt.32 Pauert a székesfehérvári egyházmegye kormányzásában a múlt század utolsó évtizedében Steiner Fülöp követte,93 akinek értékes könyvgyűjteménye komoly gyarapodást jelentett a püspöki könyvtár számára. Mint az Augustineumnak, a monarchia teológiai továbbképző főiskolájának tanulmányi igazgatója, 13 évet töltött az osztrák fővárosban, és ennek jónevű antiquáriumaiban ritka, régi könyvekre is szert tehetett. Székesfehérvárra már becses könyvtárat hozott magával, amelyet haláláig gyarapított. Évenként 500—600 forintot fordított könyvbeszerzésre, ill. könyveinek egységes, szolid és ízléses félbőr-kötéssel való ellátására.94 95 Beszerzései kiváltképp a szentatyák és egyháztanítók kritikai kiadásaira, az újkori és legújabb kori teológiai és egyháztörténeti irodalom klasszikus termékeire irányultak.96 Bár halála után leltár nem készült könyvhagyatékáról, könyvei azon-90. Ebből csak 467 kötetet őriznek ma a püspöki könyvtárban, 14 duplum-ősnyomtatvány a 30-as években végrehajtott nagy könyvtárrendezés alkalmával a szemináriumi könyvtárba került. Ez utóbbiakból azonban csak nyolc maradt meg, a többi a háborús események során elveszett. 91. SAJÓ G. — SOLTÉSZ E. : Catalogus incunabulorum . . . Hungáriáé . . . (Bp. 1970.) XXVI— XXVII. 97. RADVÄNYI M.: op. cit. 14. 93. A Sopron megyei Fehéregyházán született 1830-ban, eredetileg olasz nevű — della Pietra — kereskedő családból. Mint győri kispap, tanulmányait Bécsben végezte a Pázmáneum növendékeként. Szentelése után hamarosan teológiai tanár lett Győrben. Ezt követően 13 évet tölt Bécsben az Augustineum tanulmányi igazgatójaként. Hazatérve hamarosan nagyváradi kanonokká nevezik ki. A Szent István Társulat alelnökeként sokat tett a későbbi Szent István Akadémia és a Katolikus Szemle elindulásáért. Egyik kezdeményezője volt a Katolikus Néppárt megszervezésének. 1890-ben halt meg. Ld. SULYOK J.: Steiner Fülöp 1890—1900. Jubil. Névtár 119—126. 94. RADVANYI M.: op. cit. 8. 95. KUTHY I.: op. cit. 46. 168
