Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei
táni rendelet értelmében fegyver és lőszerraktárnak alakítanak át.17 Tudomásunk van arról is, hogy az egyik régi templomban 1544-ben egy Ahmed nevű müsztahfiznak — azaz janicsának — boltja van.18 Azokat a templomokat pedig, amelyek már használhatatlan állapotban voltak, — mint már 1546-ban a dűlőiéiben lévő Szentkirály temploma,19 avagy a már rombadőlt Szent Bertalan templom a Budai külvárosban — egyszerűen, mint építőanyagot kiárusították.”20 így történt ez a Szigetben lévő Szent István templommal is.21 22 Székesfehérvárott — ideértve annak külvárosait is — Evlia Cselebi hét dzsámiról tesz említést, amelyek közül négyet a várba, hármat pedig a külvárosba helyez, és ez utóbbiak egyikét közelebbről a Beslia városrészben lévőnek mondja.22. Közülük többről maga Evlia is azt mondja, hogy azok valaha templomok voltak, mint a már korábban említett Meliász dzsámi, vagy Szulejmán szultán dzsámija. A várban talán egyedül Karakas pasa23 dzsámijáról tételezhetjük fel annak török eredetét,24 de e feltételezést hitelt érdemlően csak az ásatási eredmények bizonyíthatnák. Fitz Jenő Karakas pasa dzsámiját ugyan a mai Szent Anna kápolnával azonosítja,25 amelyben a korábbi restaurálás alkalmával igen jelentős török falfestés maradványokat (2. kép.) és felirat töredékeket találtak,26 de az épület márcsak méreteinél fogva sem tölthette be ezt a funkciót. A külvárosban említett dzsámik egyikét Evlia Cselebi Szurut dzsáminak, a másikat pedig Palotai dzsáminak nevezi,27 de ezek egyikének sem ismerjük közelebbről a pontos helymegjelölését. A Palotai dzsámi helyének meghatározásához azonban közelebb jutunk — feltételezve azonban e megnevezésben a részbeni topográfiai utalást — ha tüzetesebben vizsgáljuk La Vergne rajzát, amely az 1601-ben visszafoglalt várost ábrázolja. E rajzon ugyanis a Palotai kapu közelében egy téglalap alaprajzú, nyeregtetővel fedett nagyobb épület tűnik fel, amely mellett mináré emelkedik. (3. kép.) A képhez tartozó legenda szerint — amely a dzsámi épületét a 3-as számmal jelzi — az épület valóban „Türkische Kirchen.”28 Ügy véljük nem tévedünk, ha a képen ábrázolt dzsámiban, — amelynek alaprajzi típusát Esztergomban29 és Szigetvárott30 is megtaláljuk — a Palotai dzsámit véljük felfedezni.31 17. KARÁCSON I. : Királyaink síremlékeinek elpusztulása. Századok (1911) 365—368. 18. VELICS A.—KÄMMERER E. Magyarországi török kincstári defterek. (Bp. 1890) II. 23. 19. Ibid. 52. 20. Ibid. 50. 21. FITZ J.—CSÁSZÁR L.-PAPP I. op. cit. 18. 22. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi . . . op. cit. 48. 23. Karakas Mehmed 1618—21 között budai pasa. GÉVAY A. : A budai pasák. (Bécs 1841) 26. 24. KARÁCSON I.: Evlia Cselebi. . . op. cit. 45. Erről ugyanis Evlia nem mondja, hogy korábban templom lett volna. 25. FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP I. op. cit. 30; valamint FITZ J. : Székesfehérvár. (Bp. 1957) 22. 26. MAROSI A.; Székesfehérvári Szemle. (1933) 5. 33. 27. KARÁCSON I. Evlia Cselebi . . . op. cit. 48. 28. A rajzot FITZ J. mindkét idézett művében közli, az 1957-es kiadásban a 24. old. 14. kép, mig az 1966-os kiadványban a 20. old. 19. képeként szerepel. Ez utóbbi esetben azonban téves felirattal. A képhez tartozó helyes szöveget a 21-es képnél találjuk. 29. GERÖ GY. : Az Esztergom — Vízivárosi özicseli Hadzsi Ibráhim dzsámija. Arch. Ért. (1965) 207—216. 30. GERÖ GY. : A szigetvári . . . op. cit. 111—116. 31. A La Vergne-féle rajzon látható dzsámit Fitz J. a Szigeti városrészben állott Szent Mihály templommal igyekszik azonosítani, de nem kísérli meg annak az Evliánál ugyancsak a külvárosban említett Palotai dzsámival való azonosítását. FITZ J.—CSÁSZÁR L.-PAPP I. : op. cit. 31. 108
