Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása
A városok és várak török miniatúráinak tárgyalása után, a másik — magyar történelmi szempontból fontos emlékcsoport — a miniatúrákon ábrázolt jelenetek tárgyalására térünk át. 1526-ban — mint ismeretes — Nagy Szulejmán Mohácsnál döntő győzelmet aratott a magyarok felett. II. Lajos is a csatatéren lelte halálát. A vesztett mohácsi csata után az ország területe megnyílt a hódítók előtt, a török hadak hatalmas magyar területeket foglaltak el; az ország három részre szakadt. E nehéz helyzetnek megfelelően a magyar főurak két pártra szakadtak. Az egyik csoport, az erdélyiek, Zápolyai István volt nádor fiát, János erdélyi fejedelmet, a másik, a királyi Magyarország főrangúi pedig II. Lajos nénjének, Annának férjét, Ferdinánd ausztriai uralkodó főherceget és cseh királyt választotta és koronázta Magyarország királyává. A két ellenkirály közötti háború során I. Ferdinánd legyőzte Zápolyai Jánost, aki kénytelen volt Lengyelországba menekülni. János Nagy Szulejmántól kért segítséget. A szultán 1529. tavaszán indított bécsi hadjárata során, hadseregével nyár végére érkezett Magyarországra. A mohácsi csatamezőn János a török történetírók tudósítása szerint Szulejmán kezét,35 a szultánnak 1529. évi hadjáratáról szóló fethnáméje (=győzelmi irata) szerint, trónja zsámolyát36 37 csókolta meg; Szulejmán erre díszruhákkal ajándékozta meg és neki adományozta Magyarország királyságát.5! A budai királyi várat 1529. szeptember 8.-án adta át Jánosnak, majd októberben Bécsből visszatérve — amikor Zápolyai János ismét kézcsókra járult hozzá — átnyújtotta a koronát is.38 Az isztambuli Top Kapu Szeráj Múzeum könyvtárának — fentebb többször említett — Hazine (=Kincstár, tehát szultáni) Gyűjteménye 1517. leltári szám alatt őrzi a „Szülejmánnáme” c. művet. A munka bécsi hadjárattal kapcsolatos egyik oldala39 azt a jelenetet mutatja be, amint Nagy Szulejmán Jánost Budán a királyságba visszahelyezi (8. ábra). A miniatúrán felirat is van, perzsa szövege szerint Szulejmán a korábbi királyok hagyományai szerint elégítette ki Zápolyai János büszkeségét, amikor saját szokásának engedve, trónját felékesítette és Lajos koronáját a fejére helyezte. Az ábrázoláson az akkor még fiatal Szulejmánt látjuk, aki a koronát a — valószínűleg általa ajándékozott — törökös kaftánba öltözött Zápolyai Jánosnak adja át. 35. Szulejmán Naplóiban (THÜRY J. : op. cit. I. 231—232) a bécsi hadjárat alkalmával János a mohácsi mezőn csókolt kezet; Lutfi krónikás szerint (Az oszmán ház története; THÜRY J.: op. cit. II. 21) viszont Budin közelében járult kézcsókra. Ferdinél (Törvényhozó Szulejmán szultán története; THÜRY J.: op. cit. II. 81) a mohácsi mező a kézcsók szertartásának színhelye. Dzselálzáde Musztafa krónikájában (Az országok osztályai és az utak felsorolása; THÜRY J.: op. cit. II. 178—179) azt olvashatjuk, hogy a Mohácson táborozó szultán sátrában csókolt Zápolyai János kezet. Kifelé menet, a szultáni sátor bejáratánál még aranyos díszruhát kapott; erre visszament és ismét kezet csókolt. 36. THÜRY J. ; op. cit. I. 387. 37. Ibid. 38. THÜRY J. op. cit. I. 389. 39. Jelzete: 309 a. A mű — mindennapi életet megvilágító — 69 miniatúráját (korábbi téves kutatás szerint Ali Sirváni készítette. Vö. TÓGÁN, Z. V.: On the Miniatures in Istanbul Libraries. (Istanbul 1963) 38. 65
