Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása

A XVI. századi török ábrázolások magyar történelmi jelentőségére, későbbi, 1566. körüli miniatúrák is rávilágítanak. Ismertetünk tehát néhány miniatúrát Ahmed Feridun 1569. év elején befejezett „A szigetvári hadjárat története” c. művéből.28 Ezt az isztanbuli Top Kapu Szeráj Múzeum könyvtárának Hazine Gyűjteménye 1339. leltári számon tartja nyilván.87

A munka igen érdekes, mivel Ahmed Feridun, jeles államférfi és kitűnő műveltségű krónikás a szigetvári hadjárat szemtanúja volt.2® — A krónika húsz miniatúrája között Szigetvár három érdekes ábrázolását is megtalálhatjuk.

A miniatúrákon a három szigeten elhelyezkedő Szigetvár színpompás képe tárul szemeink elé.

Az első szigeten a csupán palánkkal és sövényfonadékkal körülvett és megerősített elővárost, a másodikon az óvárost, a harmadikon pedig magát a várat látjuk: ezen belül vízzel körülvett belső várral. A szigeteket hidak kötik össze egymással.

Az egyik — két teljes oldalt kitöltő — finom rajzú miniatúrán28 (4. ábra) örökítették meg a várat és várost a legrészletesebben. — Az ábrázolás tárgya a vár körül tábort ütő, nagy támadásra készülő török sereg. Az óvárost ábrázoló középső szigettel szemben a szultáni sátort látjuk, az uralkodó kíséretének négy sátrával. A sátrakat körülvevő díszes kerítés kéttornyú bejárata előtt baldahint feszítettek ki.

"26. Eredeti címe: Nüszhet-el-eszrar el-ahbar der szefer-i Szigetvár. — BABINGER, F.: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke (Leipzig 1927) munkája 108. oldalán Leiden, Univ.—Bibi., Cod. Warn. 227. (Catal., I. 176) jelzettel szerepelteti a művet. Mint sikerült megállapítanom, a hivatkozott jelzeten a leideni Egyetemi Könyvtárban Ahmed Feridun más művét tartják nyilván. Tehát az Isztambulban őrzött eredeti köteten kívül más könyvtárakban még másolat sincs.

27. KARATAY, F. E. : op. cit. 227—228. Katalógus sz.: 692. A krónikát először ClG, K. ismertette, Sigetvar seferine dail essiz bir eser (Páratlan mű a szigetvári hadjáratról) c. rövid népszerűsítő cikkében. Tarih Dünyasi (A történelem világa) 1. évf. 1950. Vili. 15. 9. sz. 370—372. Egyik miniatúrája (Tahmaszp perzsa sah követe fogadtatása II. Szelimnél) kapcsán lásd TÓGÁN, Z. V., On the miniatures in Istanbul libraries (Istanbul 1963) c. tanulmánya 17. oldalát. ESIN, E. egy másik ábrázolást (II. Szelim trónraültetési jelenetét) mutatja be: An eighteenth century ’yali’ viewed in the line of development of i _ated forms in turkic architect ure. Atti del secondo congresso Internazionale di Arte Turca. 26—29 settembre 1963 (Napoli 1965) 96, XLIV. t. 8. kép. János Zsigmond és kísérete Zimony mezején való fogadása jelenetét. Çig, K. fent hivatkozott cikkén kívül ARSEVEN, C. E. munkájában is megtaláljuk (lásd a 7. sz. lábjegyzetet) a 223. képen. A krónika János Zsigmond ábrázolásával, valamint szigetvári miniatúráival legutóbb én foglalkoztam (lásd a 7. sz. lábjegyzetet).

28. THÛRY J. : op. cit. I. 277—281; BABINGER, F., op. cit. 106—108.

29. 32b—33 a. jelzetű oldalak; mérete: 50X39 cm.

58