Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Sinkovics István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén
alatt elmenekült.42 1539-ben Szapolyai a várat Podmaniczky Jánosnak és Ráfaelnek adományozta.43 Podmaniczky János szintén fosztogatta a szomszédos vidéket, elfogta a Fehérvárra tartó kereskedőket, szállítmányokat.44 Fokozta az ellenségeskedést a politikai állásfoglalás különbsége is. Amikor Szapolyai halála után Ferdinánd a maga pártjára vonta Fehérvárat, Podmaniczky Jánoshoz is levelet küldött, de — úgy látszik — eredménytelenül.45 A XV. században a város mindent elkövetett a fehérvári szőlők mögött levő Noé (Noee) helység megszerzéséért, pedig ennek akkor lakosai sem voltak. A per azonban a fehérvári polgárok vereségével végződött.46 1541-ben viszont a város négy helységben részbirtokot kapott, másik négy helységet pedig egészében birtokba vehetett. A nagyobb városok körében gyakori volt, hogy falvak, jobbágyok fölött rendelkeztek, földesúri jogokat gyakoroltak, és ez természetesen hatással volt a polgárság gondolkodására. A Fehérvárnak átengedett birtokok azonban a város számára nem sokat jelentettek. Nincsen ugyanis nyoma annak, hogy a Baronyai- és Somogyiféle falurészeket ténylegesen a birtokába vette volna, úgy látszik, hogy még a beiktatásra sem került sor. Különben is két év múlva új helyzetet teremtett a török uralom. Ugyanígy még ideiglenesen sem lettek a városé a Palota várához tartozó Fejér megyei falvak, és Podmaniczky várának tervezett elfoglalására sem került sor. Fehérvárnak nem volt ahhoz ereje, hogy Podmaniczky Jánostól falvakat vegyen el. Hiába fenyegette meg a két Podmaniczky testvért 1542-ben a pozsonyi országgyűlés, hogy ha 2 hónapon belül nem térnek Ferdinánd hűségére, nem adják vissza az elfoglalt birtokokat és tovább folytatják hatalmaskodásaikat, mint nyilvánvaló hűtleneket levelesítik.47 A Padmaniczkyak helyzete ezzel sem változott. Ugyanez az országgyűlés Fehérvár igényeinek sem kedvezett, amikor kimondta, hogy városok fekvőjószágot nem kaphatnak.48 49 Móré László viszont, akinek Palotát Ferdinánd előzetesen vissza akarta adatni, végleg eljátszotta a becsületét. Amikor az ostromlott Palotáról elmenekült, egy ideig Horvátországban húzódott meg. De ott a török közelében nem érezte magát biztonságban és ezért a Heves megyei Nána várába költözött. Azt nem sejtette, hogy Buda elfoglalása után ez a vidék is a török támadások körzetébe kerül. Móré itt is folytatta rablásait, kifosztotta az utasokat, köztük a törököket is. Végül a budai pasa 1543-ban elfoglalta a várat és Mórét gyermekeivel együtt fogságba hurcolta. Az isztanbuli Héttoronyban Móré és fiai mohamedán hitre tértek át.4S Fehérvár a török világ után 1693-ban I. Lipóttal átíratta mindkét oklevelet.50 Ennek azonban nem volt gyakorlati jelentősége. A város élete Ferdinánd uralma alatt sem változott. Továbbra is megmaradt az ellentét a keresztesek konventjével. 1542-ben a keresztesek a királyhoz fordultak a fehérváriak által okozott károk és sérelmek miatt.51 A keresztesek területén a Szent István utcában kúriájukat, amely azok számára igen fontos volt, a város vezetőségé-42. Erdődy S. 1S33. jún. 9-én kelt levele Nádasdy T.-hoz. G. PRAY : Epistolae procerum Regni Hungáriáé. II. (Posonii. 1806) 14.: N. ISTHVANFI Pannoni: op. cit. libri XXXIV. 118—119. 43. Podmaniczky okit. III. 30. 44. N. ISTHVANFI Pannoni: op. cit. libri XXXIV. 158. 45. Ld. a 31. számú jegyzetet. 46. Gróf Zichy-család Okmánytára. XII (Bp. 1931) 118.; OL DL 640, 641. 47. 44. te. CJH 1526—1608. évi törvénycikkek (Bp. 1899) 98—101. 48. 33. te. UO. 92—93. 49. N. ISTHVANFI Pannoni: op. cit. libri XXXIV. 159—160. 50. KAROLY J. : op. cit. II. Okit. 623. 51. KAROLY J. : op. cit. II. Okit. XXVIII. 22
