Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Sinkovics István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén
török előtt, és a királyok egymás közötti küzdelme egyenesen lehetetlenné teszi a védelem megszervezését. Az országban folyó harc és az elszabadult anarchia Fehérvárat közvetlenül nem érintette. 1528-ban a város meghódolt Szapolyainak és kitartott mellette ennek haláláig. A polgárságnak Szapolyaival nem sok dolga volt, a király keveset tartózkodott Fehérváron, és többnyire csak akkor lépett a várossal érintkezésbe, amikor a hozzá közelállók érdekeit védelmezte. Így volt ez 1532-ben, amikor Baronyai Mátyás, tatai várnagy Fehérváron a Buda utcában (Budaucza) házat vásárolt a maga és javaikat vesztett rokonai számára. A vásárlás lebonyolításában része volt Váralyay (de Waralya) Szaniszlónak, a Boldogasszony káptalan prépostjának. A város — úgy látszik — Baronyait nem akarta beiktatni a ház birtokába. Baronyai kérésére Szapolyai felhívta a bírót és a tanácsot, hogy a város törvénye és szokása szerint az említetteket vezesse be a házba, és mindenkivel szemben védelmezze meg. Amikor a város vezetősége erre sem tett semmit, Baronyai Grittihez fordult, és a kormányzó szeptember 15-én újabb parancsot intézett ebben az ügyben a városhoz. Gritti rendelete hivatkozott ugyan a király levelére és utalt arra, hogy aszerint vezessék be Baronyait és rokonait.14 Mégis ez az eset valamelyest tükrözi azt, hogy mit ért ekkor Szapolyai hatalma: a kormányzónak kellett nyomatékot adnia a király parancsához. A városban viszonylag nyugalom volt, a belső ellentétek alig lépték túl a feudális társadalom szokás mértékét. A feszültség írásban is rögzített kitörései elsősorban a városi polgárság és a keresztesek konventje között figyelhetők meg. Hogy az ellentétet az okozta-e, hogy a keresztesek és népeik ott éltek a város mellett, de nem tartoztak a városi igazgatás alá, ezt legfeljebb feltételezni lehet, mert adatokkal nem támasztható alá. Lehetséges, hogy hasonló ellentétek merültek fel a többi egyházi testületekkel is, és azért tudunk a keresztesekről valamivel többet, mert a konventnek megmaradt a protocolluma. A szembenállást az egyházi testületekkel nyilvánvalóan mélyíthette, hogy a fehérvári polgárság körében a Krakkóban tanult Szegedi Lajos prédikátor hatására a lutheri reformáció tért hódított.15 1539-ben az ellentét a keresztesek és a város között a királyhoz is eljutott.16 A panaszosok a keresztesek voltak, az egyik jobbágyukon elkövetett sé-elmet tették szóvá. A jobbágyról annyit mondtak el, hogy Istvánnak hívták és takács (textor) volt. Szapolyai oklevele a jobbágyot magister-nek nevezi, ami iskolázottságra utal, és a feudális társadalom pontosan megtartott címhasználata szerint „circumspectus”-ként említi. Ez a jelölés általában a városi polgároknak járt.17 A királyi oklevél a fehérvári bírót és esküdteket „prudentes et circumspecti” - nek, a fehérvári káptalan pedig „circumspecti”-nek nevezi. Az említett jobbágy július 29-én a keresztes konventnek a város falain kívül eső földjén (Zenth Kyral fewlde) urai engedélyével házat akart építeni, a város azonban a tanács két tagját fegyveres erővel oda küldte, az építkezést megakadályozta, és azóta sem engedi meg. Szapolyai ekkor Budán tartózkodott, de már augusztus 14-én parancsot intézett a fehérvári keresztesek érdekében a fehérvári káptalanhoz mint hiteleshelyhez. A király rendelkezéséből látható, hogy Szapolyai és környezete erőfeszítéseket tett az országban megrendült jogbiztonság helyreállítására. Ezt a hatalmaskodások tárgyalásának gyorsításával igyekeztek elérni. Szapolyai arra hivatkozott, hogy ki14. OL Zichy lt. 33 et E Nr. 1. 2. P. 707. 15. SZERÊMI GY. : Magyarország romlásáról. Monumenta Hungariea V (Bp. 1901) 277; HORVATH J. : A reformáció jegyében (Bp. 1957) 400—401. 15. A fehérvári káptalan 1539. szept. 2-án kelt jelentése KAROLY J. : op. cit. II. Okit. XXIX. 17. KUBINYI A.: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jageíló-korban. Levéltári Közlemények XXXVII (1966) 235. 17