Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században

betűvel jelzett számtartói lakásnak használt kis emeletes épületről nincs XVII. századi adatunk, de egy 1777-es összeírás felsorolja az ebben az elkerített udvarrészben álló gazdasági épületeket és megjegyzi róluk, hogy nagyon régi romfalakra vannak ráépítve, „antiquissimis ruderibus superinposita”,58 Szinte ugyanezt állapította meg Kralovánszky Alán az 1969 és 70 őszén ezen a területen végzett feltárások nyomán, hogy a püspöki palota jelenleg itt álló szárnya nagyon erős és mély alapozású korábbi alapfalakon áll, és nyilván ezért nincs a palota ezen szárnya, ellentétben a másik oldallal itt alápincézve.5!7

Két XVIII. századi per aktái és rajzmellékletei nyomán elindulva megpróbáltuk felvázolni a királyi bazilika és a kiváltságos prépostság XVII. századi állapotát. Az ismertetett dokumentumok ugyan kevés bizonyítékot szolgáltatnak a prépostság középkori területének meghatározásához, de arra többször utalnak, hogy a préposti íundus egykori határait ott kell keresnünk, ahol azokat a pereskedő Nesselrode prépost is vélte,5® és a Belváros nyilván középkori tradíciókat őrző utcái ma is jelzik: északról a Lakatos utcánál, délről pedig a korábbi Kancellár-, most Vasvári Pál utca vonalánál.*

56. OL. E. 156, U. et C. íasc. 178, nr. 7.

57. KRALOVÁNSZKY A. szóbeli közlése.

58. A művelt és világlátott Nesselrode prépost kellő bizonyítékok hiányában külföldi példákra hivatkozva kereste Székesfehérvárott is az egykori Káptalan-sor helyét.

„ . . . quad vero praetensum fundum Capitularis plateae attinet illum reperire solido aliquo fundamento est impossibile, fuisse docet Instrumentum literale — Litera A exhibitum —, vicinum Ecclesiae fuisse facit conjectura ex modo et consvetudine similium Ecclesiae Capitulorum . .Lásd még a 18. sz. jegyz. A szövegben említett ».Instrumentum literale — Litera A exhibitum” magyar fordításban: KAROLY J.: Fejér vármegye története, II. 620, VI. melléklet Székesfehérvár város 1485-ben kelt borbeviteli határozata. Ebben említés történik a hely pontos megnevezése nélkül a nagy palotáról, Nagy Lajos király házáról, a káptalan tagjainak és alkalmazottainak lakóházairól, ezzel az okirattal is bizonyítani akarta a prépost az egykori Káptalan-sor létezését a bazilika közelében.

A 4. sz. ábrát FEKETE LAJOS építészmérnök rajzolta.

Befejezésül megköszönöm DÜMMERLING ÖDÖN építészmérnöknek, az Orsz. Műemléki Felügyelőség ny. munkatársának és FEKETE LAJOS építészmérnöknek a helyszíni felméréseknél és a terep azonosításánál nyújtott támogatást, továbbá DR. KlENÉZ GYŐZŐ tanárnak, levéltári munkatársamnak, hogy a vitás latin és német szövegek megfejtésében, és VASS ELŐD levéltárosnak, hogy a török forrásanyag terén, segítségemre voltak.

* Ezen tanulmány előadásiként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1970. májusában.

141