Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században
Többet tudunk meg a bazilika belső és külső romlásáról a magyar történetírók szerint is szavahihetőnek tartott, pécsi születésű, ezért Pecsevi Ibrahim34 efendi Tarikh című művéből. Pecsevi Ibrahim 1594-ben járt és tartózkodott hosszabb ideig Székesfehérváron. A város 1543-as elfoglalásáról írva hűségesen átveszi Dselalzade Musztafa eseményfelsorolásait, de a bazilika leírásánál már elhagyja Dselalzade színes beszámolóját a templom belsejéről; továbbá említést tesz egy, a templom déli oldalához csatlakozó kupolás épületről, „amelyben már tíz király holtteste pihen.” A kupola szó a török eredetiben kubbe, a türbéket lefedő kupolás tető neve.35 Hogy török szerzőknél keresztény templomok leírásánál ezt a kupolát jelentő szót, hogyan kell értelmezni, arra rávilágít Evlia Cselebinek a bécsi Stephanskircheről készített beszámolója.36 Pecsevi is, Cselebi is a pillérkötegekre támaszkodó gótikus boltívet kubbe-nek, kupolának nevezi, mert a türbéket beborító kubbe belső terére emlékeztette őket a merészen magasba ívelő gótikus boltozat. A bazilika belsejét akkor fosztották régi díszeitől, amikor dzsámivá alakították egyik részét,37 kezdetben minden bizonnyal a még épségben lévő főhajót, de ugyanekkor valószínűleg mindkét oldalon a pillérközöket befalazva leválasztották az oldalhajók sirkápolnáit és azokat az oldalbejáratok révén más világi célokra használták, így érhette meg az Anjou-sírkápolna is az 1601-es ostromot,38 * 40 41 és így maradhattak meg az említett királysírok is a déli oldalhajó egyik gótikus fülkéjében. A keresztények kiűzésével és a dzsámivá való átalakítással egy időben a templom másik részét, feltehetően a leválasztott oldalhajókat fegyvertárrá és lőporraktárrá alakították át, és a tornyokban is hadianyagot tároltak. A villámcsapás okozta robbanás Cselebi szerint ledöntötte „a templom kupoláját és egyik tornyát,”3fl A főhajónak és a déli mellékhajónak a tornyokhoz közelebb eső boltíveinek beomlása révén alakulhatott ki a Pecsevi által megörökített kép a déli •oldalhajó keleti végén épségben maradt „kupolával”. Az eddig idézett török szerzők adataiból csak kikövetkeztethettük a pusztulás egyes fázisait, viszont hogy az 1601-es ostrom és az azt követő erődítési munkák milyen károkat okoztak a már úgyis megrongált épületen, arra már hiteles adataink vannak. A szívósan védekező törökök a bazilika előcsarnokát és a hozzácsatlakozó épületet (amelyik valószínűleg a mai pöspöki palota helyén állott) kivonulásuk előtt felrobbantották,4« ami nagy tűzvészt is okozott. A robbanástól és az égéstől széthúlló köveket pedig a várost visszafoglaló császári zsoldos sereg olasz hadmérnökei 34. THURY J., Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz, Századok 23. (1892), lásd míg 31. sz. jegyz. — Thury J. a Török történetírók II. kötetében Dselalzads szövegei alatt jegyzet — hozza ugyanarról az eseményről Pecsevi szövegét is, s így lehetőséget nyújt a szövegek összehasonlítására. 35. „Kubbe” az izlam türbéit beborító kupola neve, Izlam Ansiklopedesi 6. kötet 930. old. (Vass Előd szíves közlése) 36. EVLIA CSELEBI a bécsi Stephanskircheről: „összesen 16 igen magas oizlopa fölött téglából készült magas kupolái vannak, melyek az égig nyúlnak fel.” op. cit. II. 173. — Evlia Cselebi útinaplójának jó német fordítása a szerző életrajzával és jellemzésével R. F. KREUTEL, lm Reiche des goldenen Apfels. (Graz 1937). 37. EVLIA CSELEBI: op. cit.; KARÁCSON I. Királyaink síremlékeinek elpusztulása, Századok 45. (1911) 365—366, közli DERCSÉNYI D. op. cit. 63. PECSEVI: op. cit. szintén megemlékezik erről az eseményről, viszont CSELEBI meg a keresztényeknek a bazilikából való kiűzéséhez kapcsolja a lőpor- és hadianyagraktár elhelyezését a toronyban és a székesegyház más részeiben. A későbbi események, II. Szelim rendelete, amelyet KARÁCSON I. ; fenti cikkében idéz, a királysíroknak az oldalhajókban való megmaradása, azt bizonyítja, hogy nem az egész székesegyházat vették igénybe a dsámi számára. 38. DERCSÉNYI D. : op. cit. 55. old. 3. jegyz. 39'. EVLIA CSELEBI: op. cit. 40. PAUER J. op. cit. 124.; DERCSÉNYI D. op. cit. 63. 41. M. BOMBARDIUS: Topographia Magni. Regni Hungáriáé Lib. III. Cap. XI. Megemlékezik a királyi bazilika köveinek sorsáról: az 1601/2-es ostromok után a megrongált várfalak helyreállítására használták fel ezeket, aztán a várfalaknak 1702-ben császári parancsra elkezdődő lerombolása révén a várárkok vízébe és a közeli mocsarakba kerültek. 133
