Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században
lévő alapfalak alapján lehet a prépostsági fundus déli oldalán megállapítani.18 Nesselrode prépost bizonyára élt volna a lehetőséggel, ha szomszédait megvádolhatta volna a török után még megmaradt prépostsági vagy templomépületek lebontásával, széthordásával, de még a jogtalannak vélt telekfoglalásokat sem tudta bebizonyítani, mert a katonai és kamarai adminisztráció legelső intézkedései közé tartozott a viszszafoglalt városban a telkek, házak, sőt romok, „rudera”-k összeírása.19 A szakirodalomban többször is találkozunk azzal a tágan fogalmazott feltételezéssel, hogy a székesfehérvári királyi bazilika falai nagyrészben még fennállotak, amikor a város felszabadult a török megszállás alól. Ez az érvekkel eléggé alá nem támasztott vélemény belekerült az ismeretterjesztő irodalomba, és így a köztudatba is. Az újabb levéltári adatok alapján lehetőség nyílik a bazilika török utáni maradványainak részletesebb és pontosabb meghatározására. Az eddig ismertetett un. Nesselrode-helyszínrajz ehhez önmagában nem elegendő, de rendelkezünk egy későbbi, eddig még nem publikált 1778-ból származó helyszínrajzzal is, amely ehhez a felméréshez már komoly segítséget nyújt, mert ezt már mérnöki szaktudással készítette el Liptay Károly Fejér megye akkori geometrája. (2. sz. ábra)2» 18. „ . . . quoad fundum Ecclesiae certum esse ex fundamentis repertis illum ad eadem fundamenta terminari . .OL. A. 93, Act. Part. Nr. 55, p. 58. és C 43 Act. sec, ref. Act. Balogh. 1780, fons 30, pos. 5, p. 7, közli BALOGH J. : op. cit. 19. Szív. város It. IV. A—1002-e II. sz. összeírás 1688 június. 56. sz. bejegyzés: „nur rudera” 61—66. sz. bejegyzés: „rudera, worunther sich Leuth aufhalten”, lásd még: JENEI K. : Székesfehérvár a török uralom után. Kamarai tisztek jelentései az első hónapok nehézségeiről. Fejér megyei Napló, 1943. május 8; és Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688—1690 között. Fejér megyei Szemle, Honismereti Tanulmányok (1968) 173—191. 20. OL. C. 21, Acta Mens. Exp., 1779. jan.—márc., Nr. 1466 melléklete, 690X880 mm-es színes tollrajz. Feliratai: (jobb alsó sarokban) „Planum Demonstrans Aedificiorum statum ad Episcopatum Albense spectantium, Quod Anno Domini 1778 Delineatum est Per Josephum Carolum Liptay Incliti Comitatus Albensis Geometram.” (A székesfehérvári püspökség épületeinek térképe, Liptay József Károly, Fejér vármegye geometrája készítette 1778-ban.) Mérték: „Scala decem orgiarum Vienensium” (bécsi öl) Egészen lent a jobb alsó sarokban: „Johann Michael Grabner Bürgerlicher Stättischer Maurermeister Copialiter fecit Anno 1770.” (Grabner János Mihály — Székesfehérvár szabad kir. város polgára és kőművesmestere másolta 1779-ben.) A jelmagyarázati tábla körül: „Domus Civium in Fundo Episcopali aedificatae” (a püspöki telekre épült polgárházak). Ezeket az udvar északnyugati sarkába beékelődött házakat az I. sz. alaprajzon alaprajzaik szerint is lehet látni. Az épületek közti szabad téren: „Locus Antiquae Basilicae” (az ősi bazilika helye), „Locus pro exercitio militum, vulgo Parade Platz” (Katonai gyakorlótér, népiesen Parade Platz). A bal alsó sarokban: „Explicatio Literarum” (Jelmagyarázat): A: „Residentia Episcopalis” (püspöki székhely): B: „Hortus” (kert) ; C : „Habitacula Officialium” (alkalmazottak lakásai) ; D : „Sacristia” (sekrestye) ; E; „Antiqua Capella” (régi- nagy- kápolna); F: „Minores eidem adnexae Capellae” (az előzőhöz csatlakozó kisebb kápolnák); G: „Camera” (kamara): H: „Domus Rationalistae” (számtartói lakás); J: „Cellarium ad Diversorium spectans” (a vendéglő pincéje); L: „Diversorium Episcopale” (püspöki vendéglő); L: „Reclinatorium Curruum” (kocsiszín); M: „Stabulum” (istálló) ; N : „Granarium” (magtár) ; O : „Fons” (kút) : P : „Ex Palis neo erecta cinctura” (karókból készült új kerítés); Q: „Domus Vigilum Militarium” (katonai őrház); R: „Domus Civiles in Loco Antiquae Basilicae existentes” (az ősi bazilika helyén álló magán(házak) ; R: „Locus vacuus duplicatis punctis distinctus, ubi fundamenta aedificiorum ad Episcopatum Albensem spectantium adhuc cernuntur.” (kettős pontozott vonallal határolt üres terület, ahol a fehérvári püspökséghez tartozó régi épületek alapfalai még látszanak). — Itt kell megemlékeznem az 1973-ban elhunyt PATAKI V. JANOS levéltári munkatársamról, aki erre a helyszínrajzra felhívta figyelmemet, amelyet 1970-ben az Alba Regia napokon tartott vetítettképes előadásomon be is mutattam. Az előadás után értesültem arról, hogy ezt a rajzot az azóta szintén elhunyt SHOEN ARNOLD már ismerte, de sajnálatos módon nem publikálta, így nem kerülhetett bele BALOGH JOLÁN idézett művének adattárába. 131 “T1 I
