Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei

tepidarium és caldarium,56 ugyanúgy megtalálhatjuk mindkét török fürdőtípus esetében is e három egymáshoz alaprajzilag is szorosan csatlakozó helyiségnek megfelelőjét a ’camekán’-t, a ’sogukluk’ -ot és a ’harara’-t.57 58 59 A hamamnál az előcsarnokból az átmenetet képező meleg helyiségbe — a soguklukba — jutunk, majd onnan pedjg a fürdő legmelegebb helyiségébe — a tulajdonképpeni legbelső térbe — a hararába. Ez utóbbi helyiséghez csatlakozik a részben alacsonyabb szintben lévő kazánház — kulhan58 59 — amely részint a fürdő vizét melegíti fel a szükséges hőfokra, részint pedig a hypocaustum rendszerű fűtőberendezés segítségével a padozat alatt húzódó légcsatornákon keresztül áramló meleg levegővel fűti az előcsarnok kivételével a fürdőhelyiségeket. (6. kép) Ugyancsak ez biztosítja a nagyobb fürdőknél található csatlakozó kisebb fürdőkamrák fűtését is. A kazán által felmelegített víz a tárolóból a falakban vezetett agyagcsőhálózaton keresztül jut el a falikutakhoz, amelyekből a víz a díszes faragott mosdómedencékbe, majd azon túlfolyva folyik tova a padozaton a szennyvízlevezető csatornába. Az elpusztult fürdőkből származó néhány igen szép mosdómedencét (7. kép) ezeknek emlékeként az István Király Múzeum is őriz. Ezeknek a mosdómedencéknek nagy része a visszafoglalás utáni időkben — különösen a déli országrészekben — mint szenteltvíztartók kerültek a templomokba.5 9

A fürdőknek e tárgyalt típusánál a hararában a rendszerint nyolcszög alaprajzú és több lépcsős vízmedence helyét itt egy ugyancsak nyolcszögű kőlap — rendszerint márvány, — s amelyet a törökök ’göbek tasi’-nak60 neveznek — foglalja el, amely a fürdőzők maszírozóhelyéül szolgál. (8. kép.)

6. ábra. A hamam fűtési rendszerének sematikus ábrázolása. (Klinghardt nyomán) Abb. 6. Schematische Abbildung des Heizung-Systems der Hamam. (Nach Klinghardt)

56. SAHM W. : Beschreibung der Reisen des Reinhold Lubenau. (Königsberg 1912) 169. — valamint CELAL ESAD ARSEVEN: L’art Turc. (Istanbul, 1939) 87—88.

57. GLÜCK H.: Die Bäder Konstantinopels. (Wien, 1921) 12—14.

58. Ibid. 16—17.

59. SZÖNYI O. : Török kútmedencék Baranyában. A Pécs — Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesitője. (Pécs, 1928) 30—33.

60. CELAL ESAD ARSEVEN: op. cit. 88.

115

I