Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei

1. ábra. Székesfehérvár látképe. W. P. Zimmermann metszete. 1601.

Abb. 1. Stuhl weissenburg (Székesfehérvár). Stich des W. P. Zimmermann. 1601.

vetően sohasem változtatta meg.4 Célja mindössze annyi volt — legalább is kezdetben — amennyit az iszlám lithurgiája megkövetelt. így elsősorban el kellett távolítani az alakos ábrázolásokat, lett légyen az akár szobor vagy freskó alakjában.5 Csak ezek után kerülhetett sor a mekkai irányt mutató imafülke — a mihráb — helyének kijelölésére, valamint annak és a szószéknek — a mimbernek — elkészítésére. A kórust rendszerint megtartották; ez lett a nők részére a karzat. A város előkelőbb emberei számára emelvényt — mahfilt — készítettek, végezetül pedig a frissen lemeszelt falakra a Koránból vett idézeteket festettek.6

A dzsámivá alakított templom mináréjaként rendszerint az egykori harangtornyot használták fel,7 mivel az iszlámban a harangot a müezzin imára hívó éneke helyet4. Erre példaként említhetjük a budai Mátyás-templomot, vagy az ugyancsak budai Máriamagdolna templomát. Mindkettő a török uralom idején is megőrizte eredeti gótikus stílusjegyeit, aminthogy a pécsi Székesegyház románkori arculata sem változott a török korban.

5. FEKETE L. : Budapest a törökkorban. (Bp. 1944) 258.

6. Ibid. 258—260.

7. Ibid. 261. ; valamint KARÁCSON I. : Evlia Cselebi. .. op. cit. 45.

106