Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Kovács Péter: Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése a XVI - XVII. századi metszetek tükrében
Ez a királyi székhelytől, és a polgárok lakta városrésztől is viszonylag távoleső -és mégis gazdag, előkelőségre valló lak talán azonosítható lesz a veszprémi püspök palotájával, amelyről csak annyit, hogy a XIII. század végén már állnia kellett. Az mindenesetre valószínű, hogy valami egyházi jellegű objektum állt e helyen. Ezt a feltevést támasztaná alá a szokásjog js, hogy a török után általában olyan házak, telkek kerültek egyházi tulajdonba, amelyek legalább a hagyomány szerint korábban is azok voltak. Külön tanulmányt érdemelne a középkori külvárosok kérdése. Ezen a területen azonban sajnos még a belvárosnál is bizonytalanabb adataink vannak, és ma még nem mondhatunk erről többet, mint amennyit Fitz Jenő megfogalmazott.12 Befejezésül még egy kérdést kell tisztáznunk: milyen kori állapotot rögzít a francia metszet? Gerő Győző kollégánk hívta fel a figyelmünket a törökkori épületek hiányára a metszeten. Elképzelhetetlennek tartja, hogy csaknem hatvanéves török uralom ennyire ne hagyott volna nyomot a városképben. Véleménye szerint a metszetkészítő egy korábbi, s egyelőre még számunkra is ismeretlen előképet használt, s a levert háztetőkkel, füstgomolyokkal csak aktualizálta a rajzot. Véleményének — legalább látszólag — ellentmondanak a török számadási adatok13. 1543 és 1601 között a katonai védművek megerősítésén kívül csak templomok átalakítási vagy javítási munkáiról tudunk. Güzeldzse Rüsztem pasa fürdője az egyetlen valószínűleg jellegzetesen törökkori építmény, amely ekkor már állhatott a mai Jókai utcában. Egyébként, ha metszetünkben nincsenek is török házak, vannak temetők, jellegzetes turbános kövekkel. — Akárhogy is: ha 1601-es, ha korábbi keletű a város rajza, mindenképpen az eddigi leghitelesebb képet adja a késő középkori Álba Regiáról. összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy a várost sziulettben mutató metszetek és a francia metszet alapján is egy elég sűrű beépítésű, de rendezett város képe bontakozik ki előttünk. Ügy tűnik, a városképen a királyi bazilika súlyos tömbje volt az uralkodó elem, annál is inkább, mert tornya alatt szélesedett piacnyivá a kapukat összekötő országút. Mint építészeti stílus — az egykorú metszetek összehangzó tanúsága szerint — a gótika volt a legjellemzőbb a városra. Ez, úgy látszik, nemcsak a nagyobb középületek, hanem a polgári házak homlokzatát is meghatározta. A románkort — legalábbis a francia metszet szerint — csak a Boldogasszony templom tömege képviselte. Feltűnő, hogy ezen az igen részletes ábrázoláson is a reneszánsz jelenlétét a szépen rendezett és mindenfelé látható virágoskerteken kívül semmi sem jelzi.* 12. FITZ J. : Francia metszet. . . op. cit. 13. VELICS—KÄMMERER : Magyarországi török kincstári defterek. (Bp. 1886). * Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1969 májusában. Jelen tanulmány ugyancsak 1969-ben került lezárásra. Az azóta eltelt időben több cikkben foglalkozott a szerző fenti témával, s egyes kérdésekben véleményét is módosította. V. ö.: KOVÁCS P. : Megjegyzések Székesfehérvár középkori topográfiájának kutatásához. Álba Regia Xn. (19711) 261—267. KOVÁCS P. : Székesfehérvár első látképei a XVI—XVII. században. Építés- Épitészettudomány V. (1973) No. 3—4. 425—432. P. KOVÁCS: Der königliche Palast von Székesfehérvár. Alba Regia XIV. (1975) 34,3—346. 102
